A szigorú ellenőrzések és a munka elvesztésétől való félelem miatt sokan akkor sem használják ki a betegszabadságot, amikor indokolt lenne. A betegség ideje alatt kapható csökkent jövedem a fő oka annak, hogy az emberek ritkán maradnak ki egy hónapnál hosszabb időre a munkahelyükről. Ennek ellenére a gazdasági kamara javaslatára szigorítani kívánnak a betegszabadság indokoltságának ellenőrzésén, olyan módosítást szeretnének beépíteni a munkatörvénybe, hogy adott esetben munkáltató közvetlenül az illetékes egészségügyi intézménytől kérhesse a megnyitott betegszabadság jogszerűségének megállapítását. Amennyiben a visszaélés bizonyítást nyer, az alkalmazottnak akár fel is mondhatnak, de az érintett orvosra is büntetés kiszabása várhat.
A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap adatai szerint az év első kilenc hónapjában 165 ezer munkás használta ki a 30 napnál hosszabb betegszabadság lehetőségét. Az érintettek az egy hónapos kimaradáson felül átlagban 16 napot igazoltak a munkáltatóknak, az esetek túlnyomó részében az ok daganatos betegség, izom- és csontkárosodás, keringési zavarok, baleset, mérgezés vagy pszichikai rendellenesség volt.
A tavalyi kimutatásokhoz képest az idén négy százalékkal kevesebben használták ki a betegszabadságot. Folyamatos a csökkenés, 2017-ben ugyanis hat százalékkal többen maradtak ki igazoltan egy hónapnál hosszabb időre a munkahelyükről. Arról nincs adat, hogy a munkavállalók mennyire használják ki a rövidebb betegszabadságokat, ennek rendezése ugyanis a munkáltatókat terheli.
A munkáltatók viszont arra panaszkodnak, hogy a munkások sokszor csoportosan mennek 10-15 napos betegszabadságra, főként a nyári idénymunkák idején. A bejelentések miatt a Szerbiai Gazdasági Kamara tavaly javasolta a munkatörvény módosítását az illetékes minisztériumnak. A javaslat szerint ha a munkáltató által alkalmazottak 10 százaléka betegszabadságon van, a munkáltató kérheti az illetékes egészségügyi intézménytől a megnyitott betegszabadság jogszerűségének megállapítását. Amennyiben a visszaélés bizonyítást nyer, az alkalmazottnak akár fel is mondhatnak, az érintett orvosra pedig büntetés kiszabását kérték a törvénymódosítás kezdeményezői.
Ranka Savić, a Független Szakszervezetek Társulásának elnöke szerint a javaslat lényegében nem újdonság, ugyanis a jelenleg érvényben levő rendelkezések is lehetővé teszik a visszaélések szankcionálását, azaz alaptalan betegszabadság megnyitása miatt jelenleg is felmondható a munkaszerződés.
– A betegszabadsággal való visszaélést azonban nagyon nehéz bizonyítani, ugyanis a munkavállaló hivatkozhat depresszióra vagy munkahelyi zaklatásra is, ugyanis mindkettő jogos alapja a betegszabadság megnyitásának – tette hozzá a szakszervezeti elnök, aki szerint a három évvel ezelőtti helyzethez képest 58 százalékkal csökkent a betegszabadságok kihasználása országunkban.
Az sem újdonság, hogy a munkáltató lehetőséget kapjon a betegszabadság jogszerűségének megállapítására – állítják a szakemberek. A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap kérelmére ugyanis az orvosi bizottságok kötelesek részletes ellenőrzést lefolytatni. Az eddigi eljárások azt mutatják, hogy az esetek túlnyomó részében indokolt volt az orvosok által előírt szabadságolás. A hibák főként a betegszabadság eljárásának levezetésében keletkeztek, a legtöbb esetben ugyanis a háziorvos későn utalta a beteget orvosi bizottság elé – nyilatkozták az alap szakemberei a Tanjugnak. Ez év áprilisától érvényes az az új rendelkezés is, amely szerint a háziorvosnak joga van akár 60 napra is szüneteltetni a munkaképességet, és csak ezek után kell orvosi bizottság elé küldenie a beteget. A bizottság az összegyűjtött egészségügyi adatok alapján dönti el a hosszabbított betegszabadság jogszerűségét, de szükség szerint a beteg átvizsgálását is kérhetik – emlékeztettek a Köztársasági Egészségbiztosítási Alapnál.
A Szerbiai Gazdasági Kamara betegszabadságra vonatkozó észrevételeit a munkaügyi minisztérium figyelembe fogja venni a következő törvénymódosításnál – áll az illetékes minisztérium válaszlevelében, amelyben előrevetíti egy munkacsoport megalapítását is. 2021-ben ugyanis újra módosítani fogják Szerbiában a munkatörvényt, amelyet ezúttal az uniós elvárásokkal hoznak majd összhangba.
