Szerbiának 30,4 tonna aranykészlete van, ami az ország nettó devizatartalékának körülbelül a 10 százaléka. Az aranytartalék értéke 1,23 milliárd euró, a nettó devizatartalék pillanatnyilag összesen 12 milliárd euró – ismertette tegnapi sajtóértekezletén Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója. Közölte, hogy az aranykészlet egészéből 21 tonnát még korábban a Bor bányától vásárolt a központi bank az érvényes tőzsdei árak szerint, 9 tonnát pedig külföldön vettek. Magas tisztaságú, átlagban 99,1 százalékos aranyról van szó.
Kitért arra is, hogy Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnere, az Európai Unió gazdasági növekedésének lassulása miatt a Nemzetközi Valutaalap azt fontolgatta, hogy csökkenti a szerbiai gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, de az IMF-küldöttséggel folytatott legutóbbi, belgrádi tárgyalásokon ismertetett tények alapján ettől végül is elállt.
Jorgovanka Tabaković: Egymást követő húsz negyedéven keresztül növekvő irányzatot mutat a gazdasági tevékenység (Fotó: Beta)
– Mivel a Valutaalapnál kételyek merültek fel az idei 3,5 százalékos bővülés megvalósítását illetően, feltettem a kérdést Jan Kees Martijn küldöttségvezetőnek, gondolta-e bárki is, hogy a pénzügyi rendeződés és a szigorú takarékossági intézkedések közepette Szerbia gazdasági növekedést érhet el. Márpedig elért. E beszélgetés után a pénzintézet úgy döntött, hogy megtartja a 3,5 százalékos növekedési prognózist – magyarázta a sajtóértekezleten Tabaković. A továbbiakban arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy már egymást követő húsz negyedéven keresztül növekvő irányzatot mutat a gazdasági tevékenység, az idei harmadik negyedévben pedig 4,7 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly ebben az időszakban, ami elsősorban az építőiparnak köszönhető. Jelentős a hozzájárulás a feldolgozóipar részéről is, mivel a korábbi beruházások aktiválása folytán az első félévben jegyzett 5 százalékos növekedés helyett a harmadik negyedévben majdnem 9 százalékkal növelte kivitelét.
– Az eredmények alapján a Szerb Nemzeti Bank felfelé, azaz 3,5-ről 3,6 százalékra javította a nemzeti össztermék idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, de esély van az ennél nagyobb arányú javulásra is. Arra számítunk, hogy 2020-ban a növekedés körülbelül 4 százalékosra gyorsul, és középtávon is ezen a szinten marad – közölte a bankkormányzó.
Savo Jakovljević, az SZNB gazdasági kutatási és statisztikai szektorának vezérigazgatója elmondta: globális szinten már nyilvánvaló, hogy 2019-ben lassul a kereskedelem és a gazdasági növekedés, de a nemzetközi bizonytalanság ellenére a hazai pénzügyi helyzet – az állam megnövekedett nagy kiadásai, valamint a bérek és a nyugdíjak növekedése mellett is – stabil. A költségvetési többlet kilenc hónap alatt több mint 35 milliárd dinár, szeptember végén a közadósság a GDP 52 százalékának felelt meg, és további csökkenése várható.
– A kiegyensúlyozott közpénzügyek és az ország stabil nemzetközi pozíciója folytán csökkennek a kockázatok és növekszik a hitelképesség – vetítette előre Jakovljević.
