Az „isteni végtelenbe” vetett hit

Szűcs Imre-emléktáblát lepleztek le Udvarnokon – Megtartották a Jó Pajtás idei szavalóversenyét

v-ár

2019. november 11., 08:16 >> 2019. november 11., 21:44

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

– Egy olyan költőnek állítunk tartós emléket, aki legfontosabb alkotói küldetésének azt tartotta, hogy elhozza a változást ebbe a „mi kis tenyérnyi” magyar valóságunkba, és hogy hírt vigyen el innen az „elkülönültektől”. Értéket teremteni, s annak hírét elhinteni. Nemes és nagyszerű feladat, amelynek példáját épp az ő életművében fedezhetjük fel – fogalmazott beszédében szombaton Udvarnokon Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Szűcs Imre elhunyt helybéli költő emléktáblájának ünnepélyes leleplezésekor, a IX. Szűcs Imre gyermekvers- és prózamondó verseny megtartása előtt, melyet lapunk Jó Pajtás gyermekmelléklete szervezett meg az idén is.

Ökrész Rozália, Molnár Krekity Olga és Hajnal Jenő az emléktáblánál (Ótos András felvétele)

Ökrész Rozália, Molnár Krekity Olga és Hajnal Jenő az emléktáblánál (Ótos András felvétele)

– Gyermekversei az ember és a természet egységét ünneplik, azt a harmóniát, amely a legkisebbeknél még életfeltételnek számít. Ezt tudatosítani és megvédeni volt Szűcs Imrének a legszebb, legfelelősségteljesebb feladata a valóság fájdalmas és halálos ölelésének közelében is. Gyermekversei – minden teher és súly ellenére – az életöröm jegyében fogantak: formájuk, rímképletük és motívumaik szerint változatosak, sőt gyakran talán túl egyszerűen és könnyen kínálják a bensőséget és a gondtalanságot is a fiataloknak – beszélt a továbbiakban az alkotó költészetének jellegzetességeiről Hajnal.

Az MNT elnöke kifejtette, igazán a költő szülőfalujában értjük meg, miért tudott olyan csodálatosan természeti örömökről beszélni: téli élményről és nyári idillről, azaz „falusi hétköznapokról”: a költő ifjúkorának színterei ezek, mégpedig úgy, amint épp a múltba vesznek.

– Költőre emlékezni, emlékére évről évre közösségteremtő és megőrző gyermekvers- és prózamondó versenyt szervezni, ennek a háznak a falára pedig emléktáblát helyezni... Mindez csak azt üzenheti bárkinek, aki erre a tájra téved, hogy a költő szülőfalujának fiatalja és öregje, egykori barátai és jó ismerői, mi, akik most együtt vagyunk, hiszünk a költő szavának, hiszünk az isteni „végtelenben” – hangsúlyozta Szűcs verssorait idézve Hajnal.

Nagy Magdolna, napilapunk Jó Pajtás gyermeklapjának újságíró-szerkesztője a kezdetektől kiállt a költő munkásságát megörökítő emléktábla ügye mellett. Beszédében Udvarnokon elmondta, mindig is eredeti szellemeket termő vidékünknek egyedi alakja volt Szűcs Imre, a Jó Pajtás irodalmi rovatvezetője és a Magyar Szó néhai munkatársa. A lexikon hidegen és röviden jegyzi róla: hírlapíró, költő, műfordító. Mindhárom műfaj területén hasznos munkát végzett, ám emlékét alighanem gyermekversei őrzik leginkább, mutatott rá a szerkesztő.

Varjú Márta főszerkesztő a versek ismeretének fontosságáról beszélt (Ótos András felvétele)

Varjú Márta főszerkesztő a versek ismeretének fontosságáról beszélt (Ótos András felvétele)

– Talán épp ez vezérelte gyermeklapunkat és a mellette álló Magyar Szót a Szűcs Imre nevét viselő, magyar oktatást és művelődést fejlesztő helybeli társulást, a Forum Könyvkiadó Intézetet, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséget, továbbá a bégaszentgyörgyi és a kishegyesi önkormányzatot, hogy megszívlelje Pál Károly ötletét, és útjára indítsa gyermekversmondó versenyünket éppen itt, Szűcs bánáti szülőfalujában, ahol már akkor, 2011-ben sem volt magyar nyelvű oktatás. Megvolt viszont az akarat arra, hogy az általános iskolás korú szavalók és felkészítő tanáraik évente egyszer elhozzák a vajdasági magyar költészet remekeit ebbe a kis helységbe. Nem titkoltan éltetett bennünket az a remény is, hogy jelenlétünkkel az itteni magyarságot is erősítsük, elhintsük a „mindig van újrakezdés” gondolatának magvát. Az idén elérkeztünk kilencedik versenyünkhöz – mondta Nagy Magdolna, aki köszönetet mondott minden feladatot vállaló szervezőnek, pedagógusnak, gyermeknek a részvételért, Molnár Krekity Olgának, a zsűri oszlopos tagjának az elképzelés melletti kitartásért, az MNT-nek pedig a nélkülözhetetlen támogatásért.

A jelenlevőket üdvözölte Lázár Jenő bégaszentgyörgyi községi tanácsnok, Dejan Melar, az udvarnoki helyi közösség elnöke, Kónya Sándor verséneklő pedig megzenésített verseket adott elő saját gitárkísérettel. Az emléktáblát Hajnal Jenő, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója és Molnár Krekity Olga leplezte le.

Vajdasági magyar költő verseit kell elhozni az udvarnoki versenyre, egy kiemelhető pozitívuma ez a megmérettetésnek, mondta el nyilatkozatában Molnár Krekity a megmérettetéssel kapcsolatban, s reményét fejezte ki: a hagyomány tovább él majd e bánsági faluban. Pál Károly ötletgazdaként közölte, a szavalóverseny olyan esemény, amely megerősíti a szórványban élőket, Udvarnokon épp olyan szükség van erre, mint Maradékon vagy Tordán. Megvalósult, amit már régen megálmodtunk, jelentette ki az emléktábla kapcsán.

A versmondókat Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője üdvözölte. Bátorító szavakat közölt, s azt mondta, a vers- és prózatanulás majd szereplés egyben magabiztosságot is ad, agytornát jelent, s az élet számos más területén nyújt hasznosítható tudást. Olvasásra buzdította a gyerekeket: az anyanyelv szeretete az, ami tovább viszi a tanulókat életútjukon, húzta alá.

A tehetséges tanulók szerepléséről, a verseny részleteiről, eredményeiről a Jó Pajtásban részletesen beszámolunk.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége