December másodikáig fogadják az árajánlatokat a csődbe jutott nagybecskereki Naftagas-Montaža Rt. még megmaradt vagyonára. Többszöri sikertelen árverezés után ez úttal közvetlen egyesség útján próbálnak majd vevőt találni.
Az igazgatóság épületének, valamint a vállalat egykori éttermének (a hozzá tartozó felszereléssel együtt) a felbecsült értéke 170 millió dinár. Ez azonban nem a legalacsonyabb elfogadható ár. Azonban, hogyha a felkínált ár nem éri el a kezdőárnak az 50 százalékát sem, akkor a csődeljárási igazgató köteles kikérni a hitelezők bizottságának a véleményét, illetve csak a beleegyezésükkel adható el az épületük olcsóbban. Az ajánlatok leadásának a határideje december 2-a. A borítékolt ajánlatokat a beadásuk után azonnal megvitatják.
A Naftagas-Montaža Rt.-ben a csődeljárás 2010 júniusában indult, és osztozott sok hasonló sorsra jutott becskereki vállalat sorsában. Az eljárás igen csak elhúzódott és a hitelezők sorra vitték el a gyár gépezetét, a dolgozók is elhagyták a vállalatot. A sors iróniája pedig az, hogy a vállalat egyike azon ritka kollektíváknak, melynek a csődeljárás kezdetén a kinnlevősége nagyobb volt a tartozásuknál. Ugyanis egy jogerős bírósági ítélet értelmében a vállalatnak kétmillió euró jár(na) az egyik adósuk a belgrádi Smederevka két létesítményének az eladásából. A nagybecskerekiek ugyanis 1997-ben 23 millió dinár értékű gépeket rendeltek meg a Smederevkától. De sem a gépek nem érkeztek meg, sem a pénzt nem kapták vissza. Hosszas huzavona után a Montaža kénytelen volt bírósághoz fordulni. A nagybecskerekiek javára 2001-ben született jogerős ítélet, de azóta a bíróság nem bírta véghezvinni akaratát. Állítólag kétszer próbálták a bírósági végrehajtók behajtani az adósságot, de eredmény nélkül.
A Montaža dolgozói a vállalat fennállása óta több mint nyolcezer kilométernyi, nagyprofilú csővezetéket építettek ki. Jó hírnevük volt nem csak a régi Jugoszlávia területén, hanem külföldön is.
