Furcsán hangzik, de néhány amerikai dollármilliárdos hajlandó lenne az eddiginél több adót fizetni. Közéjük tartozik Bill Gates, a Microsoft cég alapítója és Warren Buffett pénzügyi befektető is, akik abban bíznak, hogy ha (a dúsgazdagok) többet adóznak, csökkennek majd a társadalmi egyenlőtlenségek. Csakhogy mások inkább azon agyalnak, hogy megtalálják a módját annak, miként lehetséges minél kevesebb közterhet fizetni az államnak. A többséget is ők alkotják.
Különösen a multinacionális vállalatok jeleskednek az ügyeskedésben. És persze a szupergazdagok, akiket szintén tanácsadók serege segít.
A cégek és magánszemélyek az adóoptimalizálás érdekében sok legális megoldáshoz folyamodhatnak. Ezzel nekik több marad, az államnak meg kevesebb jut.
Sok ország megelégelte ezt a gyakorlatot és változtatásokat sürget. A türelmetlenebbjei már szigorításokat is bevezettek. Az utóbbi években egyre buzgóbbak az illetékesek, sőt a nemzetközi adózás terén is új szabályozások készültek; néhol azonban még csak most körvonalazódnak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) épp a minap ismertette az eddiginél korrektebbnek gondolt nemzetközi adózási szabályozás első tervezetét, ámbár ebben nem javasolt minimális globális adókulcsot. Megfogalmazott viszont két fontos követelményt. Ezek: 1. a cégektől, mindenekelőtt a digitális, vagyis az IT óriásvállatoktól azokban az országokban is adót kell szedni (lehetőleg már jövő évtől), amelyekben fizikailag nincsenek jelen, de bevételhez vagy profithoz jutnak. 2. kevésbé kell azonban megadóztatni őket ott, ahol csupán jelen vannak. Például csak azért, mert az adott országban található a székhelyük. Az adóztatáskor azonban nemcsak a székhelyet vennék figyelembe, hanem azt is, ahol a cégek a tevékenységüket végzik (azaz értéket teremtenek), illetve az ügyfelek és a felhasználók a szolgáltatásokat igénybe veszik. A változás csak azokat a nemzetközi vállalatokat érintené, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót.
Az OECD-tervezetben több ország kormányának, továbbá magángazdasági, civil társadalmi és tudományos szereplőinek a javaslatait összegezték. A cél egy modern, globális társaságiadó-rendszer létrehozása, hiszen az érvényes szabályok elavultak, nem hatékonyak.
A digitalizáció okozta változásoknak köszönhetően a nemzetközi nagyvállalatok a jövedelmük és a nyereségük közterheit igyekeznek a minimumra csökkenteni. Gyakran úgy, hogy a pénz egy részét alacsony adó(ka)t alkalmazó országokba áramoltatják. (A Google és a Facebook például Írországban fizeti be az adót európai bevételei után.). Az is gyakori megoldás, hogy a multinacionális cégek adóparadicsomokból nyújtják a szolgáltatásaikat, és ott fizetnek közterhet a nyereségük után.
Az OECD arra figyelmeztet, hogy ha a nemzetközi digitális adózásról 2020-ig nem sikerül megállapodni, az országok saját módszert, szabályozást vezethetnek be, ami növelheti köztük a feszültséget, és negatívan befolyásolhatja a világgazdaságot.
Brüsszel támogatja az OECD javaslatát, ám nemrég jelezte: ha 2020 végéig nem születik globális megállapodás a kérdésben, az EU kész önállóan cselekedni. Az Unió türelmetlensége érthető, hiszen évente csaknem ezermilliárd euró vesztesége származik abból, hogy az ügyeskedők eltitkolják bevételeiket és nem fizetnek rendesen adót.
