Szigorú biztonsági intézkedéseket vezetnek be a hatóságok Katalóniában, mert attól tartanak, hogy elégedetlenkedők megzavarhatják a voksolást a tartományban. Spanyolországban ugyanis vasárnap előrehozott parlamenti választást tartanak, ám az ország egyik legfejlettebb térségének számító Katalóniában már hetek óta tüntetnek. Az elégedetlenségi hullámot a spanyol legfelsőbb bíróság október 14-ei döntése váltotta ki, amelyben kilenc katalán függetlenségpárti politikust 9 és 13 év közötti börtönbüntetéssel sújtott.
Az ítélet elleni sorozatos tömeges megmozdulások (Barcelonában és vidéken) gyakran rendbontásokba, zavargásokba, illetve a tüntetők és rendőrök közötti összecsapásokba torkolltak. Ennek következtében több mint hatszázan megsérültek, köztük rendőrök is, mintegy kétszáz elégedetlenkedőt pedig őrizetbe vettek. Az okozott kár értéke jócskán meghaladja hárommillió eurót.
A súlyos krízis a mindössze egy hete kezdődött választási kampány kiemelt témájává vált. A jobboldali ellenzék folyamatosan bírálja és határozatlansággal, gyengekezűséggel vádolja a szocialista párt (PSOE) alkotta ügyvezető kormányt. A hatalmat korábban gyakorló konzervatív Néppárt (PP) már napok óta azt szajkózza, hogy Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnököt és kormányát terheli majd a felelősség, ha Katalóniában nem sikerül zavartalanul lebonyolítani a szavazást.
A kudarc elkerülése érdekében a hatalom csaknem 4500 fővel megnövelte a spanyol rendőrök és csendőrök számát az autonóm területen. Az odavezényelt erősítés és a katalán rendőrség holnaptól együtt felügyeli mind a 2700 katalóniai szavazóhelyet. Nem lesz könnyű dolguk, hiszen a hétvégén is utcai felvonulásokra, megmozdulásokra kell számítani. A Demokrácia Cunami katalán függetlenségi csoport már holnapra is tüntetést hirdetett; néhány másik csoport is az utcára hívta az embereket, hogy a terület elszakadását követeljék.
Az ország más vidékein azonban inkább a választásra készülnek. Sokan azonban attól tartanak, hogy ez a voksolás sem dönt majd el igazából semmit, mert annyira megosztottak az erőviszonyok. Az előrejelzések is arra utalnak, hogy szilárd kormányzati többséget ezúttal sem lesz képes biztosítani egyik meghatározó politikai erő sem. Ráadásul kormányképes koalíciók sem körvonalazódnak.
Spanyolországnak már 2015 decembere óta nincs többségi kormánya. Sánchez ezúttal azt ígéri, hogy pártja meggyőző sikere esetén erős és progresszív kormányt alakít. Ám ez alighanem vágyálom.
Az azonban nagyon is lehetséges, hogy (az idén áprilisban rendezett szintén előrehozott választás után) ismét az ügyvezető miniszterelnök pártja, a PSOE végez az első helyen, megelőzve a jobboldali Néppártot és a harmadik helyre esélyes szélsőjobboldali Voxot, amelyet a jobbközép Ciudadanos (Állampolgárok) és a radikális baloldali Podemos követhet a 350 fős képviselőházba.
