Szombaton Bajmokon, az akácfa tövében kialakított emléktemetőben fejet hajtottak az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett áldozatok emléke előtt. Az Akácfa Emléktemetőben huszonhatodik alkalommal szervezett megemlékezést a bajmoki Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság és a Dózsa György Magyar Művelődési Központ.
Fremond Árpád, a VMSZ alelnöke elhelyezi az emlékezés virágait (Gergely Árpád felvétele)
Mint ismeretes, ezen a településen a második világháborút követő megtorlásokban egyetlen éjszaka leforgása alatt több száz magyart, németet és horvátot végeztek ki. A történelmi feljegyzések szerint november 2-án éjjel tizenegy órakor 252 embert kihajtottak a falu szélére, és kivégezték őket. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy 1944 októberében Bajmokon a Petar Dulić elnökletével működött rögtönítélő bizottság több mint ötszáz embert azzal gyanúsított meg, hogy együttműködtek a megszállókkal. A kivégzéseket Dulić földjén hajtották végre, a földtulajdonos felajánlásának nyomán. Az utat a vesztőhelyig partizánok őrizték. Aki menekülni próbált, rögtön agyonlőtték, és a holttesteket talicskával vitették ki a tömegsírhoz. A 75 évvel ezelőtt lejátszódott események részleteit javarészt a 2015-ben elhunyt Mojzes Antal helytörténésznek köszönhetően sikerült lejegyezni.
A megtorlást követően a vesztőhelyen ismeretlen személyek akácfát ültettek el, hogy az áldozatok hozzátartozóinak legyen hol emlékezniük, még ha sokáig némán is – emelte ki alkalmi beszédében Cindel Attila, a Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság elnöke, mondván: ma már senki nem kényszerül arra, hogy némán emlékezzen.
Szabadka város önkormányzatának nevében Bunford Tivadar, a városi-képviselő testület elnöke osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel, arra emlékeztetvén, hogy 75 évvel ezelőtt nem sokat ért sem a magyarok, sem mások élete. Egyesek úgy gondolták, hogy jogukban áll mások élete felett rendelkezni – hangsúlyozta Bunford Tivadar, kiemelvén, hogy az Akácfa Emléktemetőben és számos egyéb, hasonló emlékhelyen egy kíméletlen és irányvesztett rezsim áldozataira emlékezünk. Az utókor feladata az áldozatokra való emlékezés és az emlékek átörökítése a fiatal generációkra – húzta alá Bunford Tivadar.
Az emlékezők Halász Tibor történész történelmi visszatekintése során részletesen is hallhattak a második világháború utolsó hónapjaiban elkövetett partizán megtorlásokról. Halász Tibor szavai szerint az új állam a törvényeken és az emberi jogokon átgázolva építette hatalmát.
A beszédek elhangzása után Bende Zsolt bajmoki plébános és Csányi Erzsébet pacséri lelkész közreműködésével ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd ezután helyezték el az emlékezés virágait a hozzátartozók, illetve a vajdasági magyarság intézményeinek és szervezeteinek a képviselői. Magyarország szabadkai főkonzulátusa nevében dr. Cserháti Eszter konzul koszorúzott, Szabadka önkormányzata nevében Bunford Tivadar és dr. Ladóczki Gyula, a városi képviselő-testület titkára, a Magyar Nemzeti Tanács nevében pedig De Negri Ibolya, a végrehajtó bizottság tagja. Az emlékezés virágait a továbbiakban egyebek mellett a VMSZ szabadkai és bajmoki helyi szervezeteinek, továbbá a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének, a Magyar Mozgalom, Bácsalmás önkormányzatának és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek a képviselői is elhelyezték.
