Az Egyesült Államok pénzügyi és politikai vezető szerepének megerősítését reméli Mark Zuckerberg, a Facebook (Fb) elnök-vezérigazgatója attól a digitális valutától, illetve fizetési rendszertől, amellyel saját cége állna elő. Az a cél, hogy a libraként emlegetett virtuális pénz a világon mindenütt elfogadható legyen.
Az új virtuális pénz fedezetét nagyrészt a dollár biztosítaná. Minapi meghallgatásán az amerikai képviselőházban Zuckerberg ugyan nem részletezte, hogy ez mit is jelentene, ám elismerte: a libra bevezetése „kockázatos vállalkozás”, ráadásul alkalmas lehet pénzmosásra, sőt alááshatja a dollár elsőbbségét is. Ennek ellenére fontosnak és sürgetőnek nevezte a bevezetését. Azzal érvel, illetve védekezik, hogy Kína hamarosan, akár néhány hónapon belül bejelenti hasonló virtuális fizetőeszköz bevezetésének tervét. Szerinte a libra betiltásával az amerikai döntéshozók átengednék országuk technológiai előnyét Kínának.
Az Egyesült Államok pénzügyi hatóságai és törvényhozói adatvédelmi és egyéb aggodalmakat fogalmaztak meg. Attól tartanak egyebek mellett, hogy az Fb meg akarja kerülni az amerikai szabályokat, mivel Zuckerberg azt tervezi, hogy a librával foglalkozó cégrészleg, a Calibra központját Svájcban működtetné.
A merész vállalkozás sok nagy cégnek sem tetszik. Köztük olyanoknak sem, amelyek – konzorciumba (Libra Szövetség) tömörülve – kezdettől fogva támogatták az Fb kriptovalutájának a megvalósítását, illetve a hozzá kapcsolódó fizetési szolgáltatások fejlesztését. Az eredetileg 28 tagú Libra Szövetségnek időközben hét alapító is hátat fordított, köztük az eBay, a Mastercard, a PayPal és a Visa. (Igaz, már távozáskor jelezték: ha szabad utat kap a szuperpénz, jó eséllyel újra beállnak mögé.)
Zuckerberg eredetileg úgy tervezte, hogy az új, zárt infokommunikációs rendszerrel (az úgynevezett blokklánc technológiával) működő nemzetközi fizetési rendszer, s az annak elszámolási részét képező virtuális pénz (vagyis a libra) 2020-ban indul. És használói – akár bankszámla nélkül is – mindenütt a világon okostelefonnal fizetnének vele. Szerinte ez a megoldás főként annak az 1,7 milliárd embernek segíthet a pénzügyei intézésében, akik jelenleg nem rendelkeznek banki kapcsolattal, de már használják az Fb-t.
A cég így egy csapásra óriási tömegeket érne el a pénzügyi szolgáltatással. Sőt akár ennél is több embert, hiszen a közösségi platformnak havonta majdnem 2,5 milliárd aktív felhasználója van. A libra így nemcsak a netes vásárlásnak lehetne fontos eszköze, hanem az Fb-tagok közötti pénzküldésnek is. A rendszert azonban kívülállók is használhatnák bárhol az interneten, akár személyek közötti pénzátutalásra, akár online fizetésre.
A librát az utóbbi időben sok bírálat érte bankárok, kormányzati politikusok, szabályozó hatóságok és piaci szereplők részéről. Mások már el is temették. Szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy az ingatag nemzetközi pénzügyi rendszerben egy újabb virtuális valutának a tömeges használata kockázatnövelő tényező. Ám az is rendszeresen elhangzik, hogy csak idő kérdése egy olyan kriptopénz megjelenése, amelyet a világ nagy részén használnak majd.
