Moszkva abból indul ki, hogy Kijevvel a gáztranzit kérdéséről csakis akkor lehet megállapodni, ha nem állnak fenn bírósági követelések – közölte tegnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Oroszország kifejtette álláspontját (az EU-val és Ukrajnával Brüsszelben lefolytatott háromoldalú konzultáción). Egyebek között természetesen arról is szó van, hogy semmilyen bírósági követelés nem szerepelhet természetesen a napirenden amikor megállapodásról beszélünk” – mondta.
Oroszország már korábban is azt a feltételt szabta Ukrajnának az új, 2020. január 1-jei törvényes szerződés megkötéséhez, hogy a két fél kölcsönösen mondjon le az egymással szemben az európai bíróságokon támasztott követelésekről. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a hétfői háromoldalú tárgyalásokat követően kijelentette, hogy Moszkva egy olyan megoldáscsomagról szeretne megállapodni Kijevvel, amely magában foglalná a tranzit és a gázszállítás, valamint a peres ügyek rendezését.
Az ukrán Naftogaz állami gázvállalat elzárkózott a megállapodáscsomag gondolatától.
A stockholmi döntőbíróság a Gazprom és a Naftogaz vitájában 2017 decemberében és 2018 februárjában meghozott határozatában 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte az orosz vállalatot az ukrán Naftogaz számára. A döntések ellen a Gazprom fellebbezést nyújtott be.
Miután hétfőn a brüsszeli háromoldalú egyeztetésen nem sikerült megegyezni az orosz gáz ukrajnai szállításáról és tranzitjáról szóló, év végén lejáró megállapodás megújításának feltételeiről folytatott tárgyaláson, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke csalódottságának adott hangot, hangsúlyozván, hogy a szerződés alapelveit illetően előrelépésre számított, ehhez azonban nem volt meg a kellő politikai akarat, elsősorban az orosz fél részéről.
Egyelőre nincs egyezség sem a tervezett szerződés hosszáról, sem a szállítandó gáz mennyiségéről, sem pedig a tranzitdíjakról.
Az EU-ba szállított orosz földgáz mintegy 40 százaléka Ukrajnán keresztül jut el a célországokba, a jelenlegi tízéves szerződés alapján. Az ukrán állami gázvállalat 2015 óta egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit.
