2024. április 26., péntek

Magyar és szlovén sorsközösség

Marjan Šarec egyetértett Orbán Viktorral, hogy Szerbiának minél előbb az EU tagjává kell válnia

Magyarország és Szlovénia sorsközösségben van, mindkét ország pontosan tudja ugyanis, mi az, hogy migráció és ellenőrizetlen határátlépés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, miután tárgyalt Marjan Šarec szlovén kormányfővel.

Orbán Viktor a kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta: „tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg és akarnak belépni az országaink területére engedéllyel nem rendelkezők, tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni, és tudjuk milyen az, amikor konfliktusba kerül egymással a jogszabály, a nemzeti érdek és a dolgok helyes kezelésének emberségessége”.

Marjan Šarec és Orbán Viktor (Fotó: MTI

Marjan Šarec és Orbán Viktor (Fotó: MTI

Jelezte ugyanakkor, Magyarország és Szlovénia közösen fog szállítani Afrikába gyógyászati segédeszközöket annak a logikának a mentén, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni.

A kormányfő kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Magyarország nagy szimpátiával és együttérzéssel figyeli a szlovén határvédelmi erőfeszítéseket. Elmondta, jelenleg 96 ezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, akik változó ütemben mozognak Nyugat-Európa felé, azt azonban nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek majd.

Európai ügyekre kitérve a miniszterelnök kijelentette: ha már az Európai Unió Észak-Macedónia és Albánia esetében elhibázta a csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében a döntést, akkor legalább gyorsítsa fel a tárgyalásokat Szerbiával, hogy az EU-s perspektíva nyitva maradjon a Balkánnak.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy néhány uniós tagállam az EU egész bővítési folyamatának újragondolását szorgalmazza.

A magyar–szlovén kétoldalú kapcsolatokról szólva Orbán Viktor méltatta a szlovén gazdaság versenyképességét, úgy fogalmazott, „van tőlük mit ellesnünk, tanulnunk”. Megjegyezte, hogy noha a magyar–szlovén gazdasági együttműködés minden évben javul, az üteme lassúbb, mint ahogyan Magyarország más szomszédjaival növekszik a gazdasági kooperáció.

Arról is tájékoztatott, hogy a kormány a napokban 900 millió forintot utalt a Rábavidéknek – ahol a legnagyobb számban élnek a magyarországi szlovénok –, az ottani gazdaságfejlesztési programra. Emellett pedig eddig kétmilliárd forintot költöttek a Szlovéniában lévő Muravidék gazdaságfejlesztési programjára. Ezzel kapcsolatban javasolta szlovén kollégájának egy határokon átnyúló regionális fejlesztési alap felállítását. A kormányfő hangsúlyozta, a kormány 2010 óta 4,5-szeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását.

Egy szlovén újságírói kérdésre kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.

„Nagyon jók a magyar–szlovén kapcsolatok, különösen a gazdaság és a turizmus területén, továbbá az Európai Unióban is több kérdésben együttműködik a két ország” – mondta Marjan Šarec szlovén miniszterelnök a sajtótájékoztatón.

Megjegyezte: a magyar és a szlovén nemzetiségnek is fontos szerepe van a kétoldalú együttműködésben, és jó, hogy a magyar kormány nagy figyelmet szentel a helyi szlovén közösségnek.

Marjan Šarec a migrációról azt mondta: a legjobb lenne azokon a területeken megoldani a problémákat, ahonnan az emberek megindulnak, ott kell olyan körülményeket teremteni, hogy ne induljanak el. Az EU-nak közös politikát kell kialakítania e kérdésben – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva kifejtette: Szlovénia az idén 12 ezer nem törvényes határátlépést regisztrált, több lehetséges forgatókönyvre készülnek, de remélhetőleg sikerül ésszerű megoldást találni Törökországgal  – mondta. A szlovén miniszterelnök úgy véli, arra az esetre, ha előre nem látható események történnének, ha nagyobb migrációs hullám érkezne, meg kell erősíteni az Észak-Macedónia és Görögország közötti határt.

Az Unió bővítésével kapcsolatban közölte: nem szabad feladni ezt az ügyet. Valóban érdemes lenne továbbvinni a tárgyalásokat Szerbiával, az ország fontos tényező a Nyugat-Balkánon, ezért lehetővé kell tenni, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz – mondta. Hozzáfűzte: a stabil Nyugat-Balkán mindannyiunk érdeke.