Új tornatermet kap az iskola

72 magyar diák volt a tanév elején Kupuszinán – Az utóbbi években folyamatosan fogyatkozik az intézmény tanulóinak létszáma

Antalovics Péter

2019. október 27., 14:06 >> 2019. október 27., 15:45

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az új tornateremnek szánt helyiség (Antalovics Péter felvétele)

Az új tornateremnek szánt helyiség (Antalovics Péter felvétele)

A kupuszinai József Attila Általános Iskolában, a környékbeli magyarlakta településekkel összevetve, viszonylag stabilan nyílnak meg évente az osztályok, bár a falut erőteljesen érintő kivándorlási hullámot az intézmény is megérezte. Az iskola a nyugat-bácskai régió szórványmagyarságában kisebbfajta központi szerepet is ellát, a környező magyar településekről is járnak ide – vagy a párhuzamosan működő zeneiskolába – gyerekek, és az itt dolgozó tanárok akár 2-3 másik iskolában is tanítanak. Az intézmény legnagyobb jelenleg tervezett beruházása az épülettel szemben levő öreg (régi) iskolában tervezett tornaterem, amely sokéves problémára jelenthet megoldást. A gyerekek megfelelő helyiség híján eddig az öreg iskola elülső, nagy termében tornáztak a hideg évszakokban, ám az új, külön e célra létrehozott tornaterem nagy előrelépés lehet. Az iskola jelenlegi helyzetéről, a kilátásokról és a tervezett beruházásról Csíkos Sándor iskolaigazgatóval beszélgettem.

Csíkos Sándor, a József Attila Általános Iskolaigazgatója (Antalovics Péter felvétele)

Csíkos Sándor, a József Attila Általános Iskolaigazgatója (Antalovics Péter felvétele)

Egy évtizede még húsz fő körüli osztályok tanultak itt. Jelenleg mennyi gyerek jár az iskolába?

– Nagyon megváltozott a helyzet, rohamosan csökkent a létszám az utóbbi négy-öt évben. Egyre nagyobb osztályok ballagnak el, és egyre kisebbek indulnak. Az idén az első osztályba hét magyar és egy szerb gyerek indult, a szerb tanulók számára két összevont tagozatunk van alsóban. Nyolcvannégy diákunk iratkozott be szeptember 1-jén, 72 magyar és 12 szerb. Az első osztályban 7-en tanulnak a magyar tagozaton, a másodikban 8-an, a harmadik, az ötödik meg a hatodik osztályok létszáma 9, a negyedikben 6 tanulónk van. A hetedikben meg a nyolcadikban pedig 11 tanulónk volt a tanév elején, de egyesek azóta elmentek a családdal Németországba, mások pedig már bejelentették, hogy el fognak menni. 9 tanuló utazik hozzánk naponta Szilágyiról. Az ottani iskolában még három magyar gyerek van, egy harmadikos és két negyedikes, összevont tagozatban. A szilágyi óvodások közül jövőre két iskolakezdő lesz.Kérdés, hogy jövőre nálunk meglesz-e a 75 gyerek. Az itteni óvodában 19-en vannak, közülük jövőre három lesz iskoláskorú. Vannak szülők, akik korábban akarják beiratni a gyereküket, így jövőre meglehet az 5 indulónk, de ez a következő évre lenne csak hatással. A környékbeli magyarlakta településeken sem jó a helyzet, nem tudom, lesz-e jövőre Nyugat-Bácskában összesen 20 elsős.

Folyosói pillanatkép a szünetben (Antalovics Péter felvétele)

Folyosói pillanatkép a szünetben (Antalovics Péter felvétele)

Ballagás után mennyien választják a környékbeli középiskolákat?

– Három éve volt a törés, amikor nagy számban elindultak Magyarországra, a bajai meg a szegedi középiskolákba. A tavalyelőtti generációnak több mint fele oda ment, hiszen itt egyre kevesebb lehetőség van. A zombori egészségügyi középiskolában tavaly hat gyerekkel nyitották meg a gyógyszerészeti szakot, pedig az korábban mindig tele volt. A gimnáziumi osztályokban is kevés a tanuló, Kupuszináról senki sem jár oda. Az évenként felváltva nyíló szakács- és műszaki középiskolába is kevesen járnak. Aki marad az országban, főleg Szabadkára megy.

Manapság nagyon sok felől lehet hallani, hogy átalakult az oktatás, nem utolsósorban a technikai környezet hatására.

– Megváltoztak a gyerekek és a szülők is, bár a kupuszinai szülőket meg kell dicsérni, mert nagyon együttműködőek, és törődnek, foglalkoznak a gyerekekkel. Itt nálunk kevésbé jellemző, de általában a városokban annál inkább igaz, hogy a szülők kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel, akik a digitális technológia velejárói miatt más igényűek, más felfogásúak, más az érdeklődésük. A tanítás sem lehet már ugyanaz, a tanárokat is megváltoztatják ezek a körülmények.

Milyen az együttműködésük a környező magyar iskolákkal?

– Nagyon sok tanárunk dolgozik több településen, vannak, akik három-négy helyre járnak a héten, Bezdánba, Telecskára, Gombosra, Szilágyira. Mindezt meg lehet oldani, de nem egyszerű, például előfordul, hogy valakinek egyazon napon több helyen kell órát tartania. De az is tény, hogy a többi iskolában több az utazó diák.
Nem csak ilyen téren vagyunk összekötve, nemrég közösen pályáztunk a Határtalanul! program keretében a bezdáni és a telecskai iskolával, Gombost is idekapcsoltuk, és talán a doroszlói és zombori gyerekek is eljutnak a kirándulásra. Az apatini Ábrahám Pál iskolával pedig a Tolerancia Kupát szoktuk megszervezni.

Az öreg iskola hátsó részének bejárata, a nyílászárókat már kicserélték (Antalovics Péter felvétele)

Az öreg iskola hátsó részének bejárata, a nyílászárókat már kicserélték (Antalovics Péter felvétele)

Mekkora a tágabb, külföldi kapcsolatrendszere az iskolának, hova tudnak eljutni ezáltal a gyerekek?

– Sok felé visszük őket versenyekre, táborokat szervezünk. Jó az együttműködésünk a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Művelődési Egyesületével, ők szervezik Lakitelken a különböző versenyeket. Több mint tíz testvériskolánk van, így tudunk járni külföldre, és rendszeresen fogadunk vendégeket is. Jövőre május 21-e és 25-e között a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozó házigazdái leszünk. Hat országból, minden elszakított területről és az anyaországból jön hozzánk egy-egy iskola, Erdélyből Etéd, Kárpátaljáról Aklihegy, Felvidékről Révkomárom, Horvátországból Laskó, Magyarországról Piliscsaba. Körülbelül 50 gyereket és 10 tanárvendéget várunk. A programban legalább egy nap kirándulás lesz, bemutatjuk a környéket, a Felső-Duna mentét. Szabadkára is ellátogatunk, a rendezvény szervezésében az MNT is segíteni fog. Emellett kultúrműsorokat, koncertet tervezünk.

Kaskantyúval is tartjuk a kapcsolatot, bár náluk már csak kevés alsós van. Ágasegyházával szoros az együttműködésünk, velük szoktunk járni Erdélybe, Bögözbe, illetve a kecskeméti Csiperó Nemzetközi Gyermekfesztiválra. A herceghalmi általános- és művészeti iskolával is kapcsolatban vagyunk, június elején el szoktak jönni hozzánk, mi pedig viszonozzuk a látogatásukat a tehetségnapjukon. Tavaly a Pécs környéki Görcsöny iskolájából is jöttek ide, majd mi mentünk el hozzájuk.

Az öreg iskola első nagyterme, ahol eddig télen tornáztak a gyerekek (Antalovics Péter felvétele)

Az öreg iskola első nagyterme, ahol eddig télen tornáztak a gyerekek (Antalovics Péter felvétele)

Az iskola régi aszfaltpályájának helyén évekkel ezelőtt megkezdődött egy sportcsarnok, tornaterem építése, de nem fejeződött be. Hogyan pótolják a használhatatlanná vált pályát, illetve tornaterem hiányában hogyan oldják meg, hogy a gyerekeknek megfelelő termük legyen a hideg időjárásban?

– 2011-ben elkezdték építeni a tornatermünket, de a munkálatok fél éven belül abbamaradtak, mert az alvállalkozó nem tudta biztosítani a bankgaranciát, csődbe ment, és a nagyberuházási alap sem segített. Tavaly született meg az ötlet, hogy az öreg iskola hátsó épületét kellene felújítani, és tornateremmé átalakítani. A '90-es években egy cipőgyár működött itt, a háború idején azonban leállt az üzemelése. A 2000-es évek elején visszaszerezték az épületet, amelyben textilesek, majd cipészek is próbálkoztak, de egyik vállalkozás sem tartott sokáig. A cipőgyár legalább másfél éve nem dolgozik. Az öreg iskola épületének első és hátsó részén tavaly cseréltük ki a nyílászárókat, és rendezni kezdtük az objektum hátsó részét, ahova tervezzük a tornaterem és a további helyiségek kialakítását. A tornateremnek szánt helyiség 20x7 méteres, mellette elkülönített öltözőket tervezünk, amelyekből közvetlenül be lehet jutni a terembe, az öltözők mellett mosdók, zuhanyzók lesznek. Be kell vezetni a vizet, az áramot, ajtóknak és ablakoknak is szeretnénk helyet vágni, hogy több fény legyen. A tartomány nemrég tette közzé, hogy 2,6 millió dinárral támogatja a projektumot, a községből talán egymilliót tudunk rászánni. Valószínűleg ez az összeg nem lesz elég, mert további komoly teendőkre is szükség van, például fel kell újítani a tetőrészeket, mivel nincs szigetelés.

Gábor Katalin tanárnő tornaórát tart az ötödikeseknek az új aszfaltpályán (Antalovics Péter felvétele)

Gábor Katalin tanárnő tornaórát tart az ötödikeseknek az új aszfaltpályán (Antalovics Péter felvétele)

Szebb időjárás idején a tavaly leaszfaltozott új pályán vannak a gyerekek. A tervezett benti tornaterem megvalósulásáig továbbra is az öreg iskola első részében tornáznak a hideg hónapokban. Ennek az épületrésznek a legnagyobb baja a vizesedés, az udvarból az összes víz belefolyik a valamikori kútba, amely össze van kötve egy szennyvízzel teli pincével. Legkésőbb tavaszig meg szeretnénk ezt oldani az MNT támogatásával. Az idén ebben az épületben a mosdóhelyiségeket, a konyhát is rendbe szeretnénk tenni, és a vízelvezető-hálózatot is fel kell újítani – mondta az igazgató.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége