2024. április 26., péntek

A kis közösségek lelkesedésének szépsége

Libaszemle Satrincán

Ahogy beköszönt az október, Satrinca apraja-nagyja lelkes készülődésbe kezd, hiszen e hónap elején tartják a Libaszemlét, amit az idén 15. alkalommal rendeztek meg.

Jelmezes gyerekek is színesítették a programot (Fotó: Szabó Nóra)

Jelmezes gyerekek is színesítették a programot (Fotó: Szabó Nóra)

Fellépésre várva (Fotó: Szabó Nóra)

Fellépésre várva (Fotó: Szabó Nóra)

A mindössze 400 főt számláló szerémségi falu a libatenyésztéséről híres, ami az ottani megélhetés egyik fő forrása, így mindenképpen szerettek volna egy olyan rendezvényt, aminek a középpontjában a háztáji szárnyasok állnak. Mivel az ötlet nagyon jónak bizonyult, és a lelkesedés is további lendületet adott az ottani közösségnek, mára hagyománnyá alakult. Minden év októberében összegyűlnek az egész faluból és a környező településekről, hogy ne csak az útszélen totyogó libákkal teljen meg Satrinca, hanem megannyi mulatni vágyó fiatallal és időssel egyaránt, akik a bográcsban fortyogó libapaprikás mellett népi hagyományaikat is gyakorolhatják.

Nem történt ez máshogy most, október 5-én sem, amikor számos tánc- és énekcsoport mutatta meg magát a színpadon, képviseltetve ezzel népi kultúrájukat, legyen szó szerb vagy magyar énekes, táncos produkcióról.

Mivel Szerémség gyöngyszeme már teljes mértékig szórvány terület, ezért hatványozottan fontos és becsülendő, hogy a rendezvény szervezése során kiemelten figyeltek arra, hogy a magyarság maximális mértékben jelen tudjon lenni.

–Meghatározó pillére a Libaszemlének, hogy magyar jellege is legyen, így több apró részletnél is figyelmet fordítottunk arra, hogy ezt vendégeink is lássák, többek között az egyes oklevelek szerkesztésénél, ahol magyar és szerb nyelven is szerepeltek a kiírások. A műsorvezetés is két nyelven zajlott, és a műsorszámok összeállításánál is igyekeztünk figyelmesek lenni a produkciók arányát illetően, hogy mindenkinek kedves legyen – mondta Zdenyák Katica, a satrincai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, aki hozzátette, hogy hálás a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak is, Szabó Nórának és Biró Lászlónak, akik a satrincai Aranytoll néptáncegyüttes énekcsoportját készítették fel.

A satrincai csapat (Fotó: Szabó Nóra)

A satrincai csapat (Fotó: Szabó Nóra)

A dobradósi asszonyok (Fotó: Szabó Nóra)

A dobradósi asszonyok (Fotó: Szabó Nóra)

A vendégek sorában említhetjük meg a maradéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tagjait is, ahol Berta Géza egyesületi elnök elmondása szerint már az első alkalom óta lelkes, kitartó látogatói és egyben fellépői is a Libaszemlének, és ez így lesz a jövőben is.

Természetesen jelen voltak azok a dobradósi asszonyok is, akik szintén évről évre dalcsokrokkal készülnek. Egy-egy ilyen éneklés során különleges kincsek kerülhetnek elő, így érdemes figyelemmel kísérni a produkciókat. A nóták, amelyek elhangoznak, sokszor csak fejből énekelt dalok, vagy egy-egy régi, hosszú évtizedek alatt megsárgult füzetből kerülnek elő. Ahhoz, hogy ezeket mi magunk is tudjuk, figyelnünk kell, gyűjtenünk és nem utolsó sorban továbbadnunk, hiszen – ahogy sok másról is elmondható – addig él, amíg használjuk.

A programon részt vettek még az ürögiek, a mitrovicaiak, de jöttek Rumáról és Újvidékről is, így nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy az idei Libaszemle létszáma közel hasonló nagyságú volt, mint maga a falu lakossága.

A rendezvény főként ürögi támogatásból valósult meg.

A satrincai Aranytoll néptáncegyüttes énekcsoportja (Fotó: Szabó Nóra)

A satrincai Aranytoll néptáncegyüttes énekcsoportja (Fotó: Szabó Nóra)

A maradéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tagjai (Fotó: Szabó Nóra)

A maradéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tagjai (Fotó: Szabó Nóra)