A Boldogságóra Programot 2012-ben hozta létre Bagdi Bella életmódfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ alapítvány elnöke, majd a programot 2016-tól az oktatási intézményekben tanuló gyerekek számára is elérhetővé tették az óvodáskortól az érettségiig. Az elmúlt években több zentai tanár és tanító csatlakozott a programhoz, idén pedig a Hófehérke Óvoda is elérkezettnek látta az időt, hogy középpontba helyezze a boldogságot mint tanulható képességet.
Naptár, könyv, munkafüzet, zenei cédé és boldogságkártya segíti a pedagógusok munkáját (Gruik Zsuzsa felvétele)
Tokodi Angéla intézményvezető-helyettes elmondta, hogy az óvoda a 2019/2020-as tanévben jogosult használni a Boldog Óvoda megjelölést a Boldogságóra Program logójával együtt. A programban huszonkét óvodapedagógus és több mint kétszáz óvodás vesz részt nemcsak Zentáról, hanem a községhez tartozó falvakból is. Az óvónők azt vállalják, hogy az elkövetkező tíz hónapban a szakmai előadók segítségével elsajátított szakmai háttér és a boldogságóra-taneszközök alkalmazásával olyan témákat járnak körül a gyerekekkel, amelyek az érzelmi világuk és a boldogságra való képességük fejlesztésében támogatják őket. Ezekre a foglalkozásokra legalább havi egy alkalommal sor fog kerülni, de egy-egy lelkesebb pedagógus minden bizonnyal ennél több időt is rászán a témára.
A programban való részvételt vállaló huszonkét pedagógus a közelmúltban Budapestre utazott, hogy részt vegyen a címátadón, és olyan neves szaktekintélyek előadását hallgassa meg, mint Bagdi Bella, dr. Bagdy Emőke, a program fővédnöke, dr. Mérő László kutató, dr. Oláh Attila pszichológus és szakmai tanácsadó, dr. Vargha András kutatásvezető és Kozma-Vízkeleti Dániel pszichológus.
Bálizs Jutka, az óvoda pedagógus szakmunkatársa szerint sok kisgyereknél tapasztalható szorongás, kiegyensúlyozatlanság, a boldogságot pedig a tárgyi örömökkel azonosítják. A boldogságóra éppen ezen tud segíteni.
– A boldogságóra a pozitív pszichológián alapul, és arra próbálja az emberek figyelmét ráirányítani, hogy mi magunk is képesek vagyunk megteremteni a pozitív érzelmeket, a boldogságot. Az emberi élet értelme valójában az, hogy boldogságban éljünk. Fontos, hogy ezért lépéseket tegyünk, hogy elérjük, hogy az életünkben pozitív érzések domináljanak. A boldogságra való képesség tanulható és tanítható. Ez a program ehhez kínál segítséget. Az óvodai mindennapokban ezek úgy jelennek meg, mint foglalkozások, beszélgetések, helyzetgyakorlatok, játékok, bábelőadások vagy mesék. A boldogságóra nem oktatás, nem is nevelés, hanem valami sokkal több annál – emelte ki Bálizs Jutka, aki a program tartalmáról elmondta, hogy a tanév tíz hónapja során a gyerekek tíz különböző témával ismerkedhetnek meg mélyebben az óvónők segítségével, amelyek mindegyike a pozitív életszemlélet kialakításában segíti őket. Ezek a témák a hála és annak gyakorlása a mindennapokban, az optimizmus, a személyes kapcsolatok ápolása, a boldogító jó cselekedetek, amit éppen decemberben, a karácsonyt megelőző hetekben fognak tárgyalni, a célok kitűzése és elérése, a megküzdési stratégiák, az apró örömök élvezete, a megbocsátás, a testmozgás, valamint a fenntartható boldogság. A program végére azt várják, hogy pozitív irányba változzon a gyerekek egymáshoz való viszonyulása, érzékenyebben reagáljanak egymás szükségleteire, fejlődjön az érzelmi intelligenciájuk és a konfliktuskezelési képességük, illetve hogy megtanulják meglátni a mindennapi, apró örömöket, és ne az anyagi, tárgyi világban keressék a boldogságot. De a legfontosabb talán az, hogy mindennap örömmel induljanak óvodába, mert tudják, hogy ott valami jó dolog fog velük történni, hiszen amikor a pozitív érzelmek dominálnak bennünk, sokkal nyitottabbak vagyunk a megismerésre is.
A pedagógus szerint a programnak nemcsak a gyermekekre, hanem a családjukra is jó hatása van, hiszen az óvodások hazaviszik a boldogságórán tanult szemléletet. Emellett maguk a foglalkozásokat vezető pedagógusok is sokat profitálhatnak a programból: ők maguk is nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak, ami a kiégéstől is megvédi őket.
