2024. április 26., péntek
EGY GYAKORLÓ APA NEM MINDENNAPI MINDENNAPJAI

Nyáron otthon

Mit lehet olyankor tenni, amikor nyáron a gyerkőcök barátai nincsenek kéznél, a megszokott játékok már unalmasak, a szülők pedig dolgoznak? Sokan elviszik a nagyihoz a palántákat, de mi van akkor, ha ezt az opciót sem lehet megjátszani? Ott van persze a mobiltelefon, a tablet meg a televízió. Kata megtanulta kezelni a mobiltelefont, aztán folyamatosan üzengetett az ismerősöknek, amíg meg nem unták persze… Mondtam neki, nézzél meg egy gyerekfilmet, olvass könyvet, vagy találj ki valamit. Csak hát ezzel is az volt a gond, hogy a nyárra félretett négy könyvet már elolvasta, a „letöltött” rajzfilmeket, gyermekfilmeket megnézte. Elkezdte a nyavalygást, hogy neki unalmas, gondoltam magamban, ezt azért mégsem kéne.

Mivel nagyon szeret takarítani, rendet rakni, úgy vetettem véget a „szenvedésének”, hogy kiadtam a napi tervet, mit kell elvégezni. Nagyon megörült neki, azonnal is hozzálátott a konyha felmosásának, majd a kád következett. Borzasztó büszke volt a munkájára, sehogyan sem akart leállni, minden fázis után hívott, hogy jó-e, vagy kell-e még valami. Persze adtam neki még egy kicsit, mert nagyon belejött. Ez így ment pár napig, nagyon élvezte. Aztán megunta. Persze, eszem ágában sem volt erőltetni, nem akarom, hogy megutálja, de ezután már talált magának foglalkozást, krepp-papírból vágott ki különféle formákat, papírsapkákat készített, ragasztott, és újra elkezdett rajzolni. Csak egy kicsit fel kellett rázni.

Na, mondjuk Elődöt aztán rázhatom, 11 előtt nem ébred fel, de hagyom még egy kicsit, még egy kicsit szabad a bál… Előd nem egy unatkozós fajta, csak akkor van bajban, ha eltiltom a számítógéptől… vagy ha rászólok, hogy halkabban beszélgessen barátaival… A „kisfiam” már majdnem utolért, ami a magasságot illeti, hangja mutál, olyan néha, mint egy mackó, amikor kijön a barlangjából (szobájából), nagy ritkán. Valamelyik „reggel”, amikor felébredt, elment megmosakodni, aztán ledobta magát a nappaliban a kanapéra. Kérdezem tőle, na mi van, még nem ébredtél fel, mire azt a választ kaptam, hogy de, csak kifáradt a mosakodásban… Ezt a nyúlást már nehezen tűröm, úgyhogy mindjárt el is küldtem a boltba, hogy lásson napfényt, és egy kicsit észhez térjen. Mire visszajött, láss csodát, el is múlott a fáradtság.

A fáradtság jeleit viszont Márki sem mutatja, főként akkor nem, ha Viber-támadásba indul. Katához hasonlóan, ő is kíméletlen, óriási mennyiségű stickert, hangfájlt küld szét mindenkinek. Szerencsére, nem a mindene a mobiltelefon, délelőttönként a környék macskáit csalogatja az udvarba különféle finomságokkal, ha beleun, akkor jöhetnek a Magyar népmesék, ez a kedvenc könyve. Nem olvas folyékonyan, de nagyon próbálkozik, élvezet nézni.

Alapjában véve, a kisebb „hullámvölgyeket” leszámítva, jól megvannak ebben a gyermek-uborkaszezonban, lassan összeverődik majd a társaság, aztán jöhet a buli, na meg a suli.