A Kongói Demokratikus Köztársaságban elvégzett új klinikai tesztek egyike során a halálozási arány 6 százalékra csökkent a frissen fertőzött betegeknél.
Kongóban jelenleg minden idők második legnagyobb ebolajárványa tombol, amelyben az augusztus 1-jei adatok alapján eddig 3142-en fertőződtek meg, és ebből 1888-an bele is haltak a betegségbe. Remélhetőleg azonban utoljára kell ilyen magas halálozással szembesülniük az érintetteknek, a kórral küzdő orvosok és kutatókaz elmúlt hónapokban a betegek hagyományos kezelésén túl több ígéretes új gyógyszer klinikai tesztelését is megkezdték, amelyek közül egy friss bejelentés szerint kettő is drámai mértékben növeli a túlélési esélyeket.
Egy kísérleti védőoltásról már korábban kiderült, hogy az esetek több mint 97 százalékában alkalmasnak tűnik a fertőzések megelőzésére, így az elmúlt évben több mint 90 ezer főt oltottak be vele, valószínűleg nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy az érintett terület nagyságához képest ilyen alacsony a megbetegedések száma. A mostani bejelentésben szereplő gyógyszerek viszont az első olyan hatóanyagok, amelyek ténylegesen hatékony megoldást jelenthetnek azok esetében, akik már megfertőződtek. „Mostantól nem kell azt mondanunk, hogy az ebola gyógyíthatatlan” – mondta el Jean-Jacques Muyembe, a klinikai teszteket irányító kongói Országos Bioorvosi Kutatóintézet igazgatója.
A klinikai vizsgálatok tavaly novemberben kezdődtek az ország leginkább fertőzött keleti felének négy kezelési központjában. A betegeket véletlenszerűen sorolták a négy kísérleti terápiás csoport egyikébe, amelyek keretében egy antivirális szert, a remdesivirt, illetve három úgynevezett monoklonális antitest terápiát próbáltak ki. Utóbbiak nagyméretű, Y-alakú fehérjék, amelyek a vírusok és baktériumok specifikus részeit képesek felismerni, és mozgósítják az immunsejteket a patogének megtámadására.
Az egyik gyógyszert, a ZMapp-et, amely a mostani kísérletig a leghatásosabb terápiás szernek bizonyult, a nyugat-afrikai járvány során kezdték használni, és a vizsgálatok szerint 40 százalékkal csökkentette a halálozási arányt. Statisztikailag szignifikáns eredményeket ugyanakkor nem sikerült elérni a hatóanyag tesztelése kapcsán, mivel mire ehhez legyártották a kellő mennyiségű gyógyszert, a járvány kifulladt.
A mostani tesztek során a ZMapp-pel kezelt csoportban a halálozási arány 49 százalék volt, ami alapvetően jó eredménynek számít, tekintve, hogy a jelenlegi járványban a halálozási arány meghaladja a 75 százalékot azok körében, akiket semmivel sem kezelnek. A Regeneron Pharmaceuticals által fejlesztett monoklonális antitest koktél ugyanakkor 29 százalékra csökkentette a mortalitást, a NIAID mAb114 nevű antitestje pedig 34 százalékra.
A túlélők aránya mindegyik gyógyszer esetében jelentősen megnőtt, ha a betegek rögtön a betegség első jelei után megkapták a kezelést, amikor a vírusnak még nem volt ideje nagyon elszaporodni a szervezetben. A frissen fertőzöttek körében a Regeneron gyógyszere 6 százalékra, az mAb114 pedig 11 százalékra csökkentette a halálozást, szemben a ZMapp 24 és a remdesivir 33 százalékával.
A monoklonális antitesteket használó terápiák egy sor betegség esetén jelentenek nagyon biztató utat, problematikus viszont, hogy évekbe telik a fejlesztés. A ZMapp-et például úgy csinálták, hogy egereket fertőztek meg ebolával, majd kinyerték azok vírus ellen termelt antitestjeit. Ezeket aztán kicsit átalakították, hogy jobban hasonlítsanak az emberi antitestekre, és ne váltsanak ki immunreakciót. Az ebola a vírus külső burkán található fehérjék révén jut be a sejtekbe, így a szakértők megvizsgálták az antitesteket, és kiválogatták azokat, amelyek a leginkább kötődnek ezekhez a proteinekhez. Ezek blokkolása révén ugyanis a vírus nem tud replikálódni és terjedni.
Problémás viszont, hogy az ebola vírusa nagyméretű és könnyen változtatja alakját, így egyetlen típusú antitest általában kevés a bejutás megakadályozásához. Ezért kezdtek egyes cégek inkább antitest koktélokkal kísérletezni, a Regeneron terméke például 3 különböző, szintén egerekből kinyert antitestet tartalmaz. Egy másik lehetséges utat kínált a fejlesztésre a túlélők bevonása: az mAb114 egy olyan antitest, amelyek egy 1995-ös járvány egyik túlélőjének testéből izoláltak. A szerencsés páciens szervezetében a mai napig ott keringenek az életmentő antitestek.
Az Egészségügyi Világszervezet bejelentése szerint a több mint 700 fő részvételével zajló klinikai teszteket ezzel le is zárták, és rövidesen egy új tesztsorozatba vágnak bele, amely során a Regeneron gyógyszere és az mAb114 hatékonyságát vetik össze. A jelenlegi járvány helyszínén pedig mostantól csak ez utóbbi két szerrel kezelik a betegeket.
(ipon.hu nyomán)
