2024. március 19., kedd

Lombikprogram állami költségen

Csupán hetven évvel ezelőtt Szerbia még Európa legfiatalabb területei közé tartozott, hiszen akkor a lakosság csupán 5,6 százaléka volt 65 éven felüli és az átlagéletkor 29,1 év volt. Ma már ez az arány jelentősen megváltozott, hiszen a lakosság majdnem 20 százaléka 65 évnél idősebb és a lakosság átlagéletkora 43 év. Hasonló nehézségekkel küzdenek valamivel jobb módú szomszédaink is, Horvátország és Szlovénia is, az átlagéletkor náluk is meghaladja a 43 évet.

Nemes Fekete Edit szoborcsoportja (Fotó: Gergely Árpád)

Nemes Fekete Edit szoborcsoportja (Fotó: Gergely Árpád)

Az Eurostat (az Európai Bizottság egyik főigazgatósága, amelynek fő célja, hogy megfelelő statisztikai információkkal lássa el az Európai Unió intézményeit) adatai alapján Szerbia lakossága 2060-ra 21 százalékkal csökken, vagyis ennyivel leszünk kevesebben, mint 2015-ben. Ezzel a statisztikai adattal Szerbia bekerült azoknak az országoknak a sorába, ahol a legnagyobb arányú lakosságcsökkenésre számítanak.

Meggyötörték ezt a területet az elmúlt évtizedek, úgy a testvérháborúk, mint a gazdasági válság és az infláció… vagyis a politikai és a gazdasági válság következménye az lett, hogy a fiatalabb lakosság kivándorolt, vagy a vándorlásuk még mindig tart, míg azok, akik itt maradtak, jelentős mértékben kitolták a családtervezést, és ennek következményeként csökkent a fertilitás is.

A családok átlagban 1 gyermeket vállalnak, erre utal a statisztika is, ami szerint egy nő átlagosan 1,48 gyermeket vállal, holott a lakosság fenntartásához ez a szám valamivel 2 felett kellene, hogy alakuljon. A 2000-es évektől érezhető, hogy Szerbiában nem születik annyi gyermek, amennyi elegendő lenne a generációváltáshoz.

Szomorú következménye ennek a helyzetnek, hogy a nyugdíjas lakosság függővé vált, hiszen 100 munkaképes lakosra (akik közé sorolják a 15-től 54 éves korú lakosságot) 30 nyugdíjas jut. Egyes előrejelzések szerint 2060-ra már 100 munkaképes lakosra 57 nyugdíjas jut majd. Mint ahogy arra az Eurostat rámutat, „a munkaképes korúak aránya csökken, miközben a nyugdíjasok száma növekszik. Az elkövetkező évtizedekben az időskorúak teljes népességhez viszonyított aránya jelentősen nőni fog, ahogy a háború utáni „baby boom” nemzedék egyre nagyobb hányada éri el a nyugdíjas kort. Ez ugyanakkor növekvő terhet jelent a munkaképes korúak számára, akiknek elő kell teremteniük az öregedő népesség számára szükséges szociális szolgáltatások költségeinek fedezetét”. Vagyis egész Európában egy teljesen más jellegű, idősebb népességszerkezetre kell majd alapozni a demográfiai politikát.

A statisztikai adatok alapján Európa legidősebb országai közé tartozott 2017-ben Németország, Olaszország, Portugália és Görögország, míg Törökországban az átlagéletkor 31,4 év, Albániában pedig 35,6 év volt, Moldávia, Izland és Írország sem marad el tőlük sokkal.

Szerbiában a legidősebb település, ahol az átlagéletkor 49 év: Crvena Trava,  Gadžin Han, Rekovac, Svrljig, Ražanj és Babušnica, míg a legfiatalabb lakossággal, mintegy 32,1 év átlagéletkorral Preševo büszkélkedhet, majd Tutin, Bujanovac és Novi Pazar.

Tartva azoktól az előrejelzésektől, miszerint a lakosság mintegy fele 65 évnél lesz idősebb, az állam különböző születésösztönző stratégiákat dolgozott ki, és az önkormányzatokban olyan projektumokat támogat, amelyek hozzásegítik a családokat ahhoz, hogy nagy családban gondolkodjanak, vagy hogy egyáltalán családot alapítsanak.

Szerbiában mintegy 300 ezer pár küzd sterilitással. Ma már a mesterséges megtermékenyítés után történő fogantatás nem is tűnik annyira idegennek, hiszen szinte minden második pár megpróbálkozik vele. Az állam 3 próbálkozást támogat, mert sajnos a beavatkozások csupán 33 százaléka jár sikerrel. Vagyis a házaspárok többsége többször megpróbálkozik ezzel a fajta családtervezéssel. Ám bizonyos esetekben a harmadik próbálkozás sem hozza meg a várt sikert. Próbálkozni az állam terhén pedig csupán a nő 44. életévének betöltéséig lehet.

A mesterséges beavatkozás költségei azonban pácienstől függően, de elérik a 2500–3000 eurót, ami jelentős megterhelést jelent a házaspárok, vagy élettársak költségvetésére, hiszen a beavatkozást számos kísérő költség is követi, például a gyakori laboratóriumi vizsgálatok, az orvoslátogatás, a serkentő gyógyszerek… így egyes helyzetekben ez az összeg akár kétszeresére is nőhet. Talán ezért olyan nagy hír, hogy Belgrád városa a költségvetéséből elkülönített összegből szeptembertől, vagy legkésőbb októbertől már támogathatja a negyedik beavatkozást is, ahol a nő életkorát a város kitolta egy évvel, vagyis a város támogatására a nő 45 éves koráig lehet számítani.

Belgrád ugyanakkor csupán új tagja azon városok közösségének, amelyek évekre visszamenőleg támogatást nyújtanak a negyedik beavatkozásra. Szabadka például évek óta 260 ezer dinárt különít el erre a célra, Újvidék 220 ezret, Törökbecse 200 ezret, Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) 100 ezret, de Magyarkanizsa, Pancsova, Aranđelovac, Kraljevo, Kragujevac, Aleksandrovac, Kruševac, Paraćin, Majdanpek, Smederevo, Velika Plana, Požarevac, Bor, Zaječar és számos más szerbiai város is összegeket különít el a negyedik mesterséges megtermékenyítés támogatására. Sviljnac például félmillió dinárt, Mali Zvornik 2 millió dinárt, Leskovac pedig 5 millió dinárt. De például Vranjeban 300 ezer dinárt kap minden pár, aki negyedszer is bevállalja a lombikbébi programot, hogy megszülessen a család első gyermeke.

A második, harmadik és negyedik gyermek esetében is próbálkozhatnak a szülők mesterséges megtermékenyítéssel, hiszen az ezt a területet szabályzó törvény ezt lehetővé teszi. A tartományi költségvetésből például az idén 30 millió dinárt különítettek el erre a célra.

Vagyis az állam, a tartomány, valamint a városok és községek is jelentős összegeket fordítanak a mesterséges megtermékenyítésre. Nő a próbálkozások száma, kitolják a korhatárt, de továbbra is kevés a gyermek. Figyelembe véve a külföldi trendeket, sikerességi arányokat, azt gondolom, ideje lenne az új technológia bevezetésére, a területen felmerülő lehetőségek tárházának bővítésére is, hogy a beavatkozások aránya is nőjön, és a családtervezést ne Csehországban vagy Spanyolországban oldják meg a házaspárok.