A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé, a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. A hagyományoknak megfelelően Johnson ma átveszi Maytől a kormányfői tisztséget is.
Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői tisztségért. Tegnap bejelentett győzelme – lévén, hogy a Konzervatív Párt van kormányon – a brit parlamentarizmus konvenciói alapján a miniszterelnöki tisztség elnyerését is jelenti.
Huntra és Johnsonra a Konzervatív Párt (tory) 160 ezer tagja vokosolhatott postai szavazással.
A szavazási folyamat hétfőn este zárult le, az eredményt tegnap délután jelentette be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban a vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület társelnöke, Cheryl Gillan. Ismertetése szerint Hunt 46 656, Johnson 92 153 szavazatot kapott. Szavazási jogával a párttagság 87,4 százaléka élt.
Győzelmének bejelentése utáni rövid beszédében Johnson közölte: kormányának elsődleges feladata a Brexit végigvitele, az ország egyesítése és Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt (Labour) vezetőjének a legyőzése lesz. Johnson megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának a Brexit jelenleg érvényes október 31-ei határnapján ki kell lépnie az Európai Unióból.
A Konzervatív Párt új vezetője ugyanakkor egyenes utalást tett beszédében arra is, hogy a kilépés után szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, és szoros biztonsági, védelmi együttműködést is fenn akar tartani az unióval. Kijelentette: sokak véleményével ellentétben ez a szándék nem ellentétes azzal a céllal, hogy Nagy-Britannia „demokratikus módon saját magát kormányozza” a Brexit után.
Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-ei határnapján mindenképpen kilép az Unióból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, akár nem. Ezen álláspontja miatt a jelenlegi kabinet több tagja már a vezetőválasztás eredményének bejelentése után közölte, hogy nem lesz hajlandó Johnson kormányában tisztséget vállalni.
Philip Hammond pénzügyminiszter már ma benyújtja lemondását Maynek, még mielőtt May hivatalosan bejelentené lemondását II. Erzsébet királynőnek. Hammond, aki a toryn belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, vasárnap jelentette be ezt a szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.
Hammond a minap egy alsóházi vitában kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal növelné a brit államháztartás tőkepiaci finanszírozási igényét, vagyis a kormánynak ennyi hitelt kellene felvennie a piacról a megállapodás nélküli Brexit gazdasági következményeinek elhárítására.
Theresa May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az Unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a Brexit feltételrendszeréről, ám a brit parlament ezt azóta háromszor is elutasította. May elsősorban emiatt jelentette be május végén, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.
Theresa May ma még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti lemondását az uralkodónak. Közvetlenül ezután Boris Johnson járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.
Johnson a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz; az első Sir Winston Churchill volt.
