Műanyagmentesen

Szalma Brigitta

2019. július 18., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A műanyag olyan mértékben része az életünknek, hogy szinte észre sem vesszük. Ha szomjasak vagyunk, veszünk egy palackba töltött vizet vagy üdítőt. A kávézóban ülve sokszor műanyag szívószál kerül a poharunkba, ha pedig betérünk a boltba, műanyag-csomagolások tömkelegével találjuk szemben magunkat. Nehezen tudjuk őket kikerülni, ám mellőzésük az életünkből nem teljesen lehetetlen.

(Illusztráció - Pixabay.com)

Valószínűleg többünket megdöbbentenek a számok, amikor azt olvassuk, hogy világszinten évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek, ebből 150 millió tonna egyszer használatos műanyag. Gondoljunk csak bele, hogy egy műanyagból készült zacskót, evőeszközt, tányért, kávéspoharat egyetlen alkalommal használunk, és ezután a szemétbe dobjuk. A szeméttelepre kerülve ezen hulladéknak több száz évre van szüksége a lebomláshoz. Például az eldobható pelenka ötszázötven, a műanyagpalack négyszázötven, a műanyagszatyor pedig 200–1000 év alatt bomlik le. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a nagy része a tengerekbe és az óceánokba kerül, veszélyeztetve azok élővilágát. Egyes becslések szerint évente több száz élőlény esik áldozatául a műanyaghulladék lenyelésének. Az Ocean Conservancy amerikai civil szervezet adatai szerint műanyagot találtak a tengeri madarak 60 százalékában, és a tengeri teknősök 100 százalékában. Ha a szennyezés így folytatódik tovább, akkor 2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal.

A műanyag felhalmozásának megelőzésére jött létre a műanyagmentes július elnevezésű kezdeményezést, amelyet nyolc évvel ezelőtt indított el az ausztrál Plastic Free Foundation. Azóta már több mint 170 ország csatlakozott az akcióhoz.

Nem nehéz nemet mondani a műanyag zacskókra, elegendő, ha textil- vagy vászonszatyorral, illetve kosárral indulunk vásárolni. Bevásárlás közben kerüljük a fóliába és celofánba csomagolt árut. Ugyanígy mondjunk nemet az egyszer használatos műanyag evőeszközökre és szívószálakra. Célszerű saját kulaccsal útnak indulni ahelyett, hogy palackozott vizet vagy üdítőt vásárolnánk, hiszen a kulacsot bármikor újratölthetjük. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk a környezetünkért. Ilyen és ehhez hasonló tanácsokat olvashatunk az interneten a műanyagmentes hónappal kapcsolatban. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt nálunk sokan betartanák. Egy kicsit nehéz is, hiszen bármerre megyünk, nem tudjuk kikerülni a műanyagokat.

Hogyan veszi ki részét a műanyagmentes júliusból?

Nem vásárolok műanyag táskát: 30 (19,6%)

Kiiktatom az egyszer használatos műanyagokat az életemből: 23 (15%)

Vigyázok a környezetemre úgy, mint eddig: 100 (65,4%)

Számomra az a legnagyobb kérdés, hogy annak idején miért nem tudott egy olyan csomagolóanyag használata elterjedni, amely kevésbé veszélyes a környezetre. A fogyasztói társadalom növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozott a tartós csomagolóanyag alkalmazására. Erre a célra a műanyagot találták a legalkalmasabbnak. Az biztos, hogy tartós anyagról beszélünk, hiszen évszázadok múltán sem tűnik el a Föld színéről. Gondoljunk csak bele, hogy azok a műanyagból készült csomagolások és tárgyak, amelyeket először használtak a világon, még mindig léteznek, és valószínűleg valamelyik óceán mélyén úszkálnak. Amikor elkezdték a műanyagok tömeggyártását, nem gondoltak bele, hogy milyen hosszú ideig tart azok lebomlása, és hogy ezzel mennyire veszélyeztetik a környezetet.

Az Európai Unióban 2021-től be lesznek tiltva az egyszer használatos műanyagok, vagyis az evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák), a tányérok, a szívószálak és a fülpiszkálók. Egyes afrikai országok, például Tanzánia, Kenya és Ruanda pedig teljesen száműzték a műanyag zacskók használatát, nemrég pedig Franciaországban is búcsút mondtak nekik. Tavaly óta hazánkban is megfizettetik a műanyag zacskókat a boltokban. Ennek ellenére egy átlagos szerbiai polgár évente 500 zacskót használ el. Valószínűleg nem sok olyan háztartás van Szerbiában, ahol ne lenne egy olyan zacskó, amely zacskók tömkelegét tartalmazza. A szokás nagy úr, és egyesek inkább kifizetik a két dinárt, nehogy zacskó nélkül menjenek haza a boltból. Sosem értettem, miért szeretik olyan sokan errefelé a zacskókat, és miért csomagolnak mindent ezekbe. Annyira előtérbe kerültek, mintha nem is létezne más csomagolóanyag.

A megoldás a teljes körű száműzetésük lenne. Ám nemcsak a zacskókról kellene lemondani, hanem a többi műanyagból készült tárgyról is. Az újrahasznosítás is jó megoldás lehet, csak az a gond, hogy a magas költségekre hivatkozva ezt kevésbé alkalmazzák. Jó lenne, ha találnának valamilyen más alternatív megoldást helyettük, amellyel kevésbé szennyezik a környezetet. Miért ne lehetne a PET-palackok helyett újra visszaváltható üvegekbe tölteni az italokat? Miért ne lehetne mindent visszaváltható üvegekbe tölteni? Jobb lenne, ha a műanyagok helyett elterjedne egy gyorsan és könnyen lebomló, újrahasznosítható csomagolóanyag. Reméljük, hogy erre a gyártók is rájönnek.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége