Egy nap alatt ellenzékiből kormánypárttá avanzsált Görögországban az Új Demokrácia (ND). A konzervatív (jobbközép) párt ugyanis meggyőző fölénnyel nyerte a vasárnapi előrehozott választást. Kiriákosz Micotákisz ND-vezető ennek köszönhetően tegnap már át is vette a kormányalakítási megbízatást az államfőtől, illetve a miniszterelnöki tisztséget a leköszönt Alekszisz Ciprasztól.
Görögországban tegnap hozzáláttak a kormányváltáshoz, mindössze egy nappal az előrehozott parlamenti választás után. A voksoláson az ellenzék főereje, az Új Demokrácia végzett az első helyen. Jelentős fölénnyel, a szavazatok majdnem 40 százalékával győzte le a kormányzó, baloldali Szirizát, amelyet a választók 31,53 százaléka támogatott.
Eskütételét követően Kiriákosz Micotákisz integet az athéni elnöki palotánál egybegyűlteknek (Fotó: AP via Beta)
Az eredmény végleges, s így nyilvánvaló, hogy az ND sikere látványos, meggyőző. Ráadásul a szavazatmennyiség abszolút többséget biztosít: a 300 parlamenti mandátumból 155 jutott neki. A bukott kormánypárt kénytelen beérni 86-al.
Rajtuk kívül még négy párt került be a törvényhozásba: a balközép Mozgalom a Változásért (KINAL, a voksok 8,1 százalékával, illetve 22 képviselővel), a kommunisták (KKE, 5,3 százalék, 15 képviselő), a radikális jobboldali Görög Megoldás (3,7 százalék, 10 képviselő) és a baloldali MeRA25 (3,45 százalék, 9 képviselő).
Az Új Demokrácia sikere nem meglepő. Már a májusi európai parlamenti választáson is majdnem tíz százalékkal jobb eredményt ért el, mint a Sziriza. Röviddel utána pedig földrengésszerű győzelmet aratott a helyhatósági választásokon.
Elsöprő vasárnapi sikere mellett az is szembetűnő, hogy a parlamentből kiszorult az Arany Hajnal neonáci párt, amely a felemelkedését a 2008-as pénzügyi válság gerjesztette katasztrofális állapotok miatt kialakult széleskörű társadalmi elégedetlenségnek köszönhette. A legutóbbi választáson (2015-ben) még 18 képviselője került be a parlamentbe, most viszont a szavazatok 3 százalékát sem tudta biztosítani, ami a bejutáshoz szükséges minimum.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a görög választók ezúttal elfordultak az euroszkeptikus, EU-fóbiás és populista erőktől. Ez részben azzal magyarázható, hogy az ország már túljutott a súlyos krízis legnehezebb időszakán. Igaz, még sok házi feladatot kell elvégeznie (a hitelezői utasításai alapján), hogy gazdasága és pénzügyi helyzete megszilárduljon, megerősödjön.
A győzelem kihirdetése után az 51 éves Micotákisz azt üzente honfitársainak, hogy Görögország büszkén lép be a megszorítások és válságkezelés utáni időszakba, amely „munkát, biztonságot és növekedést” hoz magával. A politikus dinasztiából származó, világhírű amerikai egyetemeken diplomákat szerzett pártvezér-kormányfő szerint hazájában immár véget ért egy fájdalmas korszak és a görögök ismét „emelt fővel járhatnak”. Tegnap már hozzá is láthatott kormánya összeállításához, miután Prokópisz Pavlópulosz államfőtől felhatalmazást kapott erre, s letette miniszterelnöki esküt.
Választási sikeréhez valószínűleg nagymértékben hozzájárultak az adócsökkentésre, a minimálbér emelésére, a vállalkozás-barát reformok bevezetésére (elsősorban a cégek adminisztratív terheinek csökkentésére) és a külföldi befektetések serkentésére vonatkozó kampányígéretei. Ám kormányának mozgástere jelentősen korlátozott, mivel teljesítenie kell az országot a csődből kihúzó hitelezők szigorú elvárásait és követelményeit. Ezek – egyebek mellett – magukba foglalják a szigorú költségvetési politikát (mindenekelőtt a deficit elkerülését), pénzügyi fegyelmet és a hitelek folyamatos törlesztését.
Nyitókép: Eskütételét követően Kiriákosz Micotákisz integet az athéni elnöki palotánál egybegyűlteknek (Fotó: AP via Beta)
