Újvidéken találkoztak tegnap a Szerbia és Magyarorság határon átívelő IPA-projektum azon résztvevői, akik a határ menti, veszélyeztetett állatfajok megőrzésével foglalkoznak. A Pannonsteppes elnevezésű program célja a Pannon sztyeppek két meghatározó állatfajának megőrzése mindkét ország területén. Magyarországon a rákosi vipera (Vipera urinii rakosiensis) élőhelyének fejlesztése kerül a projekttevékenységek középpontjába a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Szerbiában viszont a Túzok Legelői Speciális Természeti Rezervátumban élő egyetlen túzokpopuláció (Otis tarda) megmentését tűzté ki célul – hangzott el a tartományi titkárság épületében megtartott konferencián.
Szerbia egyetlen túzokpopulációja Észak-Bánátban, Mokrin, Szaján, Jázovó és Iđoš települések által körülzárt területen található. A rezervátum területén az egyedek túlélését a ragadozók, illetve a mezőgazdasági gépek és a legelő állatok jelenléte és mozgása veszélyezteti a leginkább. A Tartományi Természetvédelmi Intézet egy védelmi kerítést épített fel a túzokrezervátum területén, amelynek az elsődleges célja, hogy megvédje a túzokpopulációt a természetes ellenségektől. Csaknem 120 hektáros terület került kerítés alá, amely megfelelő biztonságot nyújt a fészkelés, a fiókanevelés, a táplálkozás és a ragadozóktól való védelem szempontjából.
A projektumban vezető kezdeményezettként vesz részt a Tartományi Természetvédelmi Intézet, a partnerek között pedig a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság, valamint a Perjanica Vadásztársaság szerepelnek – tette közzé Nikola Stojnić, a Tartományi Természetvédelmi Intézet képviselője és a projektum vezetője. A projektum összköltsége 287 ezer euró.
Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályvezetője elmondta, hogy a rákosi vipera állománya olyannyira visszaszorult, hogy csupán a védett területeken fordul elő. A két gyepterület között egy erdő nehezíti meg az állomány találkozását.
– A projekt célterületén egy erdősáv található, ami a viperák számára felér egy téglafallal. Nem tudnak bemenni az erdőbe, nem tudnak átjutni a másik tisztáshoz, ahol a másik állomány él. A cél az, hogy a két puszta között egy 400 méter széles átjárót nyissunk. Ezt a területet gyepesítjük, reményeink szerint ezen a területen nem csupán a viperák, hanem más emlősök is, mint amilyen az ürge közlekedni tudnak – mondta Vajda Zoltán.
Brankica Tabak, a Tartományi Városrendezési és Környezetvédelmi Titkárság titkárhelyettese elmondta, hogy az Interreg IPA-program keretében a titkárság főként a helybeli lakosok tájékoztatásával és az egyetemi hallgatók bekapcsolásával vette ki a részét a Pannon sztyeppek megőrzésében. Vígh Loránd, a tartományi környezetvédelmi titkár munkatársa rámutatott arra, hogy a projektumban a titkárság a projekt láthatóságát tette lehetővé.
– Tettünk egy körutat az egyetemistákkal a Túzok Legelői Speciális Természeti Rezervátumban, és a Kiskunsági Nemzeti Parkban is jártunk. Tartottunk a helyi gazdáknak beszámolókat arról, hogy miként lehet összehangolni az érdekeket. A legeltetést összehangolni a túzok védelmével, illetve más területkezelők, mint a mezőgazdászok és a vadászok miként tudnak olyan mértékben hozzájárulni a túzok védelemhez, ami nem hátráltatja a gazdaságukat – mondta Vígh Loránd.
Szerbia területén nagyon megcsappant a túzokállomány. Az elmúlt 50 évben tizedére fogyott a populáció. Jelenleg kevesebb mint 10 egyed található a rezervátum, illetve egész Szerbia területén. Fontos a Kiskunsági Nemzeti Parkkal kialakított kapcsolat, mivel a magyarországi térségben nagyobb a túzokpopuláció, és az ottani szakemberek szakmai segítséggel járulhatnak hozzá az itt élő madarak szaporításához.
