2024. április 26., péntek

Indokolatlan az arzénnal kapcsolatos pánikkeltés!

Elvégezték a zentai ivóvíz teljes körű kivizsgálását – Nyár végére kész lesz az ivóvízminőség-javító program megvalósíthatósági tanulmánya – Ősztől kisüzemi próbaberendezést szerelnek fel

A zentai önkormányzat tavaly ősszel szerződést kötött a Budapesti Iparkamarával arról, hogy a magyar állam finanszírozásával hatástanulmány készüljön a zentai ivóvíz minőségének javítására. Az iparkamara ezzel a feladattal a siófoki Kristály Kft.-t bízta meg, melynek szakemberei elvégezték a zentai vízbázis minőségi kivizsgálását.

Az egészséges ivóvíz nem azt jelenti, hogy tiszta H2 O vízmolekulákból áll, hanem van egy optimális összetétele (Gergely József felvétele)

Az egészséges ivóvíz nem azt jelenti, hogy tiszta H2 O vízmolekulákból áll, hanem van egy optimális összetétele (Gergely József felvétele)

A minap Tamás Tünde, a Kristály Kft. ivóvízminőség és technológiai szakértője Zentán járt egy újabb vízmintavételhez, és alkalmunk volt olyan kérdésekre választ kapnunk tőle, melyek fontosak a zentai ivóvíz minőségével és fogyaszthatóságával kapcsolatban.

– Hogyan készül a zentai ivóvíz minőségének javítására vonatkozó hatástanulmány és milyen fázisban van?

– Szeretném kiemelni, hogy kiváló együttműködést alakítottunk ki a zentai polgármesteri hivatallal és a közvállalattal is, és ez nagyon fontos, hiszen a projekt sikeressége szempontjából lényeges, hogy a felek jól együtt tudjanak működni, és zavartalan legyen az adat- és információ-áramlás. Az együttműködés kezdetén nagyon sok vízminőségi adatot kaptam Zentáról, de azt tapasztaltam, hogy azok nem terjedtek ki a vizsgált paraméterek tekintetében az uniós jogszabályok előírásaira. A rendelkezésre álló vizsgálati paraméterek nem fedik le az uniós ivóvíz-direktíva (98/83/EK irányelv) valamennyi paraméterét, nem teljes körű a nyersvíz és a vízbázis minőségi vizsgálata mélyfúrású kutanként. Ekkor kezdtem el azt vizsgálni, hogy Szerbiában milyen az ivóvízre vonatkozó szabályozó rendszer, ami a követelményeket előírja. Számos vízmintát vettünk és megvizsgáltuk, ezt követően ismételten adatelemzéseket végeztem, hogy a jelen állapotot részletesen megismerjük.

Jar-tesztes (úgynevezett poharas kísérleteket), azaz technológiai kísérletmodellezést végeztem vízvizsgálatokkal egybekötve, a realizálható és hatékony technológiai folyamat meghatározása érdekében. Alapvető cél, hogy pontosan meghatározzuk, milyen technológiai berendezés lenne alkalmas a víztisztításra, amely üzemeltethető és fenntartható. A rendelkezésünkre álló vízminőségi adatok alapján tény, hogy Zentán az ivóvíz minősége alapján vízkezelés szükséges. Az újbóli mintavételezés is azt szolgálja, hogy laboratóriumi minőségű vizsgálatokat lehessen végezni, melyek eredményeként a nyár végéig meg lehessen tervezni a kisüzemi technológiai berendezést, illetve elkészíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, mint pilot projektet. Terveink szerint az ősszel itt Zentán egy kis kapacitású pilot berendezést telepítünk, ami teljesen úgy működne, mint ahogyan a tervezett technológia, csak nem teljes üzemmel. Részáramban elvennénk egy kis vizet a kitermelt vízből, és ezzel modelleznénk az egész nagy berendezést, ezért hívjuk pilot, vagy kis berendezésnek. Ezt kisüzemi kísérletnek is nevezhetjük. Miután telepítjük a kisberendezést, ami egytől három hónapig „próbaüzemel”, ez alatt az idő alatt el tudjuk végezni a berendezés finomhangolását, illetve meggyőződünk arról, hogy alkalmas a technológia az egészséges ivóvíz előállítására.

Tervezik a víz kiszellőztetését, gázmentesítését, csökkenteni tervezik a szervesanyag- és az arzéntartalmat, és az eredmények függvényében a bórtartalmat (Gergely József felvétele)

Tervezik a víz kiszellőztetését, gázmentesítését, csökkenteni tervezik a szervesanyag- és az arzéntartalmat, és az eredmények függvényében a bórtartalmat (Gergely József felvétele)

Tamás Tünde ivóvízminőség és technológiai szakértő (Gergely József felvétele)

Tamás Tünde ivóvízminőség és technológiai szakértő (Gergely József felvétele)

Hangsúlyoznám, hogy az egészséges ivóvíz nem azt jelenti, hogy tiszta H2O vízmolekulákból áll, hanem van egy optimális összetétele. A minőség tekintetében feltétlenül olyan szempontból érdemes a kérdéskört vizsgálni, hogy bizonyos elemeket és nyomelemeket kifejezetten az ivóvíz biztosít a számunkra, illetve a napi szükséges mennyiséghez hozzá tartozik az is, hogy az ivóvíz elegendő mennyiségű ásványi anyagot tartalmazzon.

Az ivóvízből nagyon sok mikroelemet, nyomelemet be tudunk vinni a szervezetbe, ezt máshonnan nem tudjuk megtenni, és ezt azért fontos tudni, mert van néhány olyan elem, amelynek a hiányára hiánybetegségek léphetnek fel. Ilyen például a kalcium, a magnézium, a bór, a szelén, a réz, melyek nagy mennyiségben károsak, de ha nincs belőlük elég a szervezetben, akkor a hiányuk megbetegedéseket okoz. A bór hiánya például az agyi működési folyamatokban, a csontképződésben okozhat zavarokat, valamint a hormonháztartás felbomlásához is vezethet. A szerbiai jogszabályok némely esetben szigorúbbak voltak, mint az uniós jogszabályok.

Az Egészségügyi Világszervezet, rövid nevén WHO, az uniós jogrendben is javaslatot tett a vízminőségre vonatkozó néhány határérték emelésére. A WHO-jelentésben foglalt ajánlás a WHO-iránymutatások negyedik kiadásának első kiegészítésében közzétett rendelkezésre álló egészségügyi irányadó értékek alapján az antimon (5-ről 20 μg/l-re), a bór (1-ről 2,4 mg/l-re) és a szelén (10-ről 40μg/lre) esetében javasolta az értékek aktualizálását.

Közreműködésünkkel májustól a szerb vízminőségre vonatkozó jogszabályt néhány összetevő határértéke esetében harmonizálták az uniós határértékekkel, többek között a bór tekintetében is. Ez nem azt jelenti, hogy azt szeretnénk, hogy egészségtelenebb vizet igyanak, hanem pont azért történt meg, hogy egészségesebb ivóvíz folyjon a csapokból.

– A zentaiak tartanak az arzéntól. Iható-e a zentai víz ezzel az arzéntartalommal?

– Tény és való, hogy az arzén káros anyag, bőrrákot és egyéb megbetegedéseket okozhat akkor, ha nagy mennyiségben visszük be a szervezetbe. Azt is tudni kell, és fontos információ, hogy az arzént nem csak az ivóvízből visszük be. A szervezet arzénterhelése nagyon különböző olyan szempontból, hogy például akik tengeri halakat fogyasztanak, azoknál óriási a nem ivóvíz eredetű arzén terhelése a szervezetnek. Az uniós jogszabályokban a határértékeket nagy biztonsággal állapítják és állapították meg, hogy mindenki számára megfelelő legyen a megállapított határérték, azok számára is, akik a tenger mellett élnek. Elmondható, hogy a határérték a szervezetre veszélyes érték töredéke, gyakran tizedrésze annak. Sem Zentán, sem Szerbiában, sem Magyarországon nem jellemző más jellegű arzénterhelés, mint az ivóvíz, mert nem fogyasztunk annyi tengeri halat. Ismerem az itteni arzénadatokat, szükséges a beavatkozás ahhoz, hogy az uniós határértéket elérjük, szükséges a megoldás, de itt nem olyan magas az arzéntartalom, hogy ne lehetne meginni a vizet. Ha valaki nem eszik minden nap tengeri halat, vagy tenger gyümölcseit, akkor az a félelem, ami itt kialakult az arzénnel kapcsolatban, az nem jogos. Szerbia egyes vidékein sokkal magasabb az ivóvíz arzéntartalma, ennek kétszerese, háromszorosa, sőt ötszöröse is, mint Zentán. Zárójelben jegyzem meg, hogy a zentai ivóvíz arzéntartalma 25-45µg/l, ami a korábbi uniós jogszabály határértékén belül van, a szigorítás előtt 50µg/l volt a határérték, jelenleg ez 10µg/l. Összefoglalva, hogy ha csak az arzéntől félnek, akkor nem jogos ez a fajta pánikkeltés. Meg kell oldani, de ha még pár évig ezt a vizet isszák, nem lesz problémájuk az arzéntől.

– Mit kell még javítani a zentai ivóvízen?

– Vizsgálataink alapján tervezzük a víz kiszellőztetését, gázmentesítését, csökkenteni tervezzük a szervesanyag- és az arzéntartalmat, illetve a további vizsgálati eredmények függvényében a bórtartalmat. Kiemelt, és nem részletkérdés, hogy a bórmentesítést milyen mértékben kell elvégezni, ez még az uniós módosítási javaslat életbe lépésének a függvénye is. A bórmentesítés nagyon drága technológia és az üzemeltetést is nagyon megnehezíti, de ahogyan elmondtam, a bór fontos ásványi elem a vízben, nagy szükség van rá a szervezet növekedése és fejlődése, valamint az egészség fenntartása érdekében. A bór erősíti a csontokat és a fogakat, valamint a rákos betegekre is jótékony hatással van, illetve a legfontosabb természetes forrása az ivóvíz.

A szakértő mintát vesz a zentai B1/2-es kútból (Gergely József felvétele)

A szakértő mintát vesz a zentai B1/2-es kútból (Gergely József felvétele)

Bizonyos elemeket és nyomelemeket az ivóvíz biztosít a számunkra. Fontos, hogy az elfogyasztott ivóvíz elegendő mennyiségű ásványi anyagot tartalmazzon. (Gergely József felvétele)

Bizonyos elemeket és nyomelemeket az ivóvíz biztosít a számunkra. Fontos, hogy az elfogyasztott ivóvíz elegendő mennyiségű ásványi anyagot tartalmazzon. (Gergely József felvétele)

– Milyen lépések vezetnek egy esetleges vízgyárig?

– A nyár végéig elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, és az év végéig szeretnék az üzemi kísérleteket elvégezni úgy, hogy lesz egy próbaberendezés, ami kisüzemi kapacitással működik. Ennek működésével technológiai finomhangolást végzünk, és meggyőződünk arról, hogy a teljes technológiai vízgyár biztonsággal egészséges ivóvizet szolgáltat a lakosságnak.

Célunk, hogy a helyi elnevezés szerinti vízgyár megvalósuljon, személy szerint én is szívügyemnek tekintem a zentai ivóvíz minőségének javítását, kiterjesztve Vajdaságra is.

Vállalatunk, a Kristály Kft. a szakmai tapasztalataival szívesen támogatná a Szerbiai településeket akár az ivóvízminőség javítását, akár a szennyvízkezelést célzó projektekben, így célunk, hogy más településeken is részt vegyünk az ivóvízminőség javításában, illetve a szennyvízkezelés kialakításában, fejlesztésében. Szeretnénk minimum a kiviteli tervekig kísérni a zentai folyamatokat, de szándékunk szerint egészen a megvalósításig együttműködnénk, és a kialakított technológia, illetve vízgyár próbaüzemét is mi végeznénk. Keressük a lehetőségeket, hogy itt Zentán nem csak a kisberendezés próbaüzeme, hanem a teljes lakossági vízellátás megoldódjon.

– A vízgyár kivitelezése milyen forrásokból lehetséges?

– Erre most nem tudok válaszolni, mert ennek a forrástervezése a kisberendezés próbaüzemétől is függ. Akkor tudjuk majd pontosan, mi az, ami feltétlenül szükséges, mert minden esetben optimalizálni kell a kapacitást is, a berendezést is, és emiatt nem tudok még sem konkrét költségtervet mondani, sem pedig azt, hogy milyen forrásokból történne a finanszírozás. Amíg nincs hatástanulmány, addig nem tudunk továbblépni. Mint már említettem, ilyen projektek esetében lényeges az együttműködés, a másik, amit el szoktak felejteni, hogy a részletes előkészítésnek és a tervezésnek óriási jelentősége van, és nem hiába megy el vele nagyon sok idő, meg pénz, de e nélkül nem lehet jól megcsinálni. Ha jól tudom, Zentán korábban már kétszer készült vízminőség-fejlesztését célzó anyag, de pont azért nem lett belőle semmi, mert az előkészítés nem terjedt ki minden részletre. Látni kell, hogy manapság a vízkincseink végesek, és a vízkészleteink megőrzése, a fenntarthatóság ugyanúgy felelősség, mint a jó ivóvíz biztosítása.

– A környező községek közül van-e valakivel hasonló együttműködésük?

– Ilyen mélységű nincs, ez a zentai példaértékű. Nagyon nyitottak vagyunk bárkivel együttműködni, szeretnénk tárgyalni más települések vezetőivel, képviselőivel is, azzal együtt, hogy a zentai projektet szeretnénk végigvinni. Egyébként a Kristály kft. szívesen vesz részt ivóvíz és szennyvízkezelők tervezésében, és megvalósíthatósági tanulmányok készítésében is. Ami az ivóvizet illeti, a Vajdaságban különböző minőségű vízbázisok vannak, de van jó néhány település, ahol hasonló a probléma, mint Zentán, ezáltal több település esetében is be tudunk kapcsolódni a megvalósíthatósági tanulmány, a tervezés és a kivitelezés, akár a megvalósítás szintjén az ivóvízminőség-javítása és az ivóvízellátás biztonságának a fejlesztésébe.

Kiemelném még zárszóként, hogy az ivóvízminőség javításának kérdésköre meghatározó fontosságú a lakosság életminősége szempontjából.