Vajdasági képzőművészek, színészek, versmondók is hozzájárultak munkájukkal a kiállításhoz, így elevenedhetett meg a vajdasági Arany János-kultusz. A tárlaton kéziratok, videók, multimediális alkalmazások révén teszik befogadhatóbbá és érdekesebbé a fiatalok számára Arany munkásságát. Megtekinthető Arany János Kapcsos könyvének másolata is. Az Arany János és Jovan Jovanović Zmaj szerb költő közötti levelezést megfilmesített formában is megtekinthetik az érdeklődők. Nemes Fekete Edit kerámiaművész Arany János költészete nyomán készült alkotásai is megtalálják méltó helyüket a hagyatékok tárházában.
A Jártam a jelenben, éltem a jövőben címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A tablószerű kiállítás 10 nagy témát dolgoz fel. (Arany János származása, családja; költői indulása; a nagykőrösi évek; a forradalmi időszak; Petőfi barátsága; az akadémia titkára; folyóiratok szerkesztője; műfordításai; időskori költészete.)
– Az Arany János munkásságát, barátságait, munkakapcsolatait, szerb recepcióját és életét bemutató Hagyaték című, kétnyelvű kiállítás június 26-án nyílt meg Topolya Község Múzeumában. A tárlat a (budapesti) Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Jártam a jelenben, éltem a jövőben című vándorkiállításán alapszik, de emellett számos más értékes tárgy és alkotás eleveníti meg Arany Jánost – tudtuk meg Vastag Gazsó Hargitától, Topolya Község Múzeumának kurátorától – A PIM kéziratokat, fényképeket, videókat, animációkat bocsátott Topolya Község Múzeumának rendelkezésére, egyebek mellett az Arany János leveleit, fényképeit, animációkat, szavalásokat. Az Újvidéken székelő Szerb Matica Könyvtára több mint harminc régi és ritka könyv, valamint további szkennelt anyag kölcsönzésével járult hozzá a kiállításhoz. Ebben nagy segítséget nyújtott Heinermann Péter, a Szerb Matica Könyvtár munkatársa. Nemes Fekete Edit szabadkai kerámiaművész Arany-ihlette színes és egyedi illusztrációi közül húsz darab került a kiállítótermek falára. Tulajdonképpen, a PIM, a Szerb Matica Könyvtára és Nemes Fekete Edit alkotják a tárlat főpillérét.
Mindezen tartalmakat Vastag Gazsó Hargita gyúrta eggyé. Felvette a kapcsolatot azokkal a nagykőrösi, nagyszalontai, szentendrei, budapesti, kecskeméti intézményekkel, valamint magyarországi előadókkal is, akik már feldolgozták Aranyt egy-egy tárlat vagy alkotás formájában. Továbbá, felkérte a vajdasági képzőművészeket, szavalókat, színészeket, zenészeket és irodalmárokat, hogy munkájukkal gazdagítsák az Arany-kiállítást. A múzeum örömére szolgál, hogy sok fiatal tehetség bekapcsolódott a folyamatba, mind szakmai munkatársként, mind alkotóként.
A kiállításban Jovan Jovanović Zmaj is helyet kap, ugyanis ő fordította le Arany legjelentősebb műveit szerb nyelvre. Bár személyesen sohasem találkoztak, jó kapcsolatot ápoltak. Mindez kiderül a levelezésükből, amely megfilmesített változatban is megtekinthető a múzeumban. A kamanci Zmaj-emlékháznak köszönhetően Zmaj-porté került a múzeumba, és a szerb költő szülőháza is megtekinthető virtuálisan.
A múzeum a gyerekekről sem feledkezett meg. Ők belakhatják az Arany nagyszalontai szülőháza alapján készített kuckót, a költőhöz kötődő rajzfilmeket, verseket és zenéket hallhatnak és nézhetnek, a nyár és ősz folyamán pedig további műhelymunkákban vehetnek majd részt.
A fiatalok és felnőttek számára is kísérőprogramokat szervez majd a múzeum, magyar és szerb nyelven is.
A szerda esti kiállítás Molnár Krekity Olga szavalásával és Szenti Áron zongorakíséretével kezdődött a múzeum melletti szoborparkban, majd pedig Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, Fehér-Hász Katalin, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze és Selimir Radulović, a Szerb Matica Könyvtárának igazgatója mondott beszédet. A kiállítás megtekintése után a látogatóknak lehetőségük volt megkóstolni a Marcza-fánkot, amely Arany János egyik kedvenc receptje alapján készült el. A kiállítás elkészítése több hónap kemény munkája, ez idő alatt a múzeum földszinti kiállítótermei is felújultak, és részben arany színt öltöttek. Topolya Község Múzeuma köszönettel tartozik a Magyar Nemzeti Tanácsnak, és Lipótváros-Belváros Önkormányzatának, amelyek támogatása nélkül a Hagyaték című kiállítás nem jöhetett volna létre. A tárlat november 10-éig látogatható.
