Számolgatni is kellett a kijutáshoz

Sorsdöntő mérkőzésen, igazi ki-ki találkozón fogadta a szerb válogatott Svájcot Újvidéken, a férfi Eb-selejtező utolsó csoportkörében.Nenad Peruničić fiainak ráadásul a korábban becsúszott betlik miatt nem is volt elegendő az egyszerű győzelem, ha el akarták kerülni a harmadik helyet és a számolgatást (4 csoportharmadik jut ki). A Sasok Svájcban 29:24-es pofonba szaladtak bele, vagyis most legalább ilyen arányú, ötgólos győzelemért hajtottak.

A SPENS csarnok népére nem lehetett panasz, a közönség minden egyes támadásnál és védekezésnél a megfelelő hangulatú hangorkánnal játszotta el a „plusz egy ember” szerepét, ám Svájc szemmel láthatóan nem ijedt meg, és nem csak a hazai meccsen megszerzett előny védésére törekedett. A mérkőzés első húsz perce nyílt sisakos, pörgős kézilabdát hozott kevés szabálytalansággal, a játék a gyors támadásokról szólt. A vendégek ebben az időszakban tartották a döntetlent, vagy 1-2 góllal mentek. Peruničić edző bő húsz perc után megelégelte a rohanást, időt kért, s tanítványai innentől szorosabb védekezésre váltottak. A keményebb és lassabb játék a szerbeknek feküdt, 19:17-es hazai előny állt az eredményjelzőn a szünetben, a legjobb szerb Radivojevićeddig ötöt dobott.

Hasonló mederben folyt tovább a második félidő, a sok gól miatt pedig nyilvánavalóvá vált, hogy legalább 6 gólos különbségre lesz szükség a biztos továbbjutáshoz. Ez a kívánt különbség egy darabig közel volt, Milosavljev ihletett védéseket mutatott be. Az utolsó negyedóra azonban nem sikerült a legjobban, Svájc 5:0-os szériával teljesen visszajött a meccsbe (29:29). Az izgalmas végjátékban Nemanja Zelenović 21 másodperccel a vége előtt talált be a 32:31-ért, a svájci Rubin időntúli szabaddobással még szétforgácsolta a felső lécet, de az állás nem változott. Az eredménnyel mindkét gárda kijutott a jövő évi Eb-re, Svájc csoportmásodikként, Szerbia jó csoportharmadikként. 

6. (utolsó) forduló, 2. csoport: Szerbia–Svájc 32:31, Horvátország–Belgium 28:19.

Egy órányi kínlódás

A magyar válogatott Kecskeméten játszotta le utolsó csoportmérkőzését, az olaszok elleni találkozót megelőzően már biztos volt, hogy Ancsinék csoportelsőként kijutottak a kontinensviadalra, a mérkőzésnek így a veretlenség megőrzésén túl más tétje nem volt a házigazda számára. Az olaszok ugyanakkor még reménykedhettek abban, hogy győzelmük esetén bekerülhetnek a négy legjobb csoportharmadik csapat közé.

Az első gólt a vendégek szerezték, ám a magyar válogatott gyorsan átvette a vezetést, sőt tíz perc elteltével már 6:2-es előnyre tettek szert Bókáék. A taljánok az időkérésüket követő öt percben egyetlen találatra zárkóztak fel, majd a félidő második felében tartani tudták a lépést a házigazdával. Csoknyai szövetségi kapitány kiválasztottjai védekezésben nem tudták hozni a tőlük megszokott szintet, ezt hűen tükrözi az adat, miszerint a nem túl acélos ellenfél egy félidő alatt tizennégyszer is betalált a kapujukba. Bár a magyar támadójáték helyenkét kapkodóvá vált, összességében rendben volt az első harminc percben, ennek köszönhetően Hornyákék 16:14-es vezetéssel térhettek pihenőre.

A második játékrész látványos magyar gólokkal kezdődött, ám az olaszok nem hagyták magukat, és hamarosan kiegyenlítettek, sőt húsz perccel a találkozó vége előtt átvették a vezetést. Ekkor a közönség „ébresztőt” kiáltott, ennek hatására Síposék összekapták magukat, és a kicsivel határozottabb védekezésük végül elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy 32:29-re megnyerjék a meccset.

6. (utolsó) forduló, 7. csoport: Magyarország–Olaszország 32:29, Oroszország–Szlovákia 30:20