2024. április 26., péntek

Átiratok és mindennapi történetek

Lackfi János:,,A hagyomány olyan, mint a levegő”

Lackfi János az egyik legismertebb kortárs magyar költő. Eddig negyvennyolc kötete jelent meg, köztük verses- és novelláskötetek, regények, valamint műfordítások. Az alkotás mellett kreatív írás órákat is tart, valamint rendszeresen tartja a kapcsolatot az olvasóival. Nemrég a szabadkaiak is találkozhattak vele a Népkör Magyar Művelődési Központban. Ebből az alkalomból készítettük vele ezt a beszélgetést.

Felmerül a kérdés, hogy mire is való a vers, és mi, olvasók mit tudunk kezdeni vele. Lackfi János szerint a vers nem csak arra jó, hogy az ünnepeken elszavaljuk, illetve hogy a temetési vagy az esküvői meghívóra rátegyük belőle egy szép idézetet.

– A vers lehet mindennapi kenyér, egy háztartási kisgép, amely valamilyen módon megkönnyíti az életünket, vagy egy kisállat, amelyet lehet abajgatni, és akkor nem vagyunk társtalanok. Úgy is felfoghatjuk, hogy a vers egy szerencsesüti, vagy egy palackba zárt üzenet. Lehet egy kupak is, amelyben valamilyen okosságot találunk. Tehát a vers egy üzenet valaki életéből, amely lehet több ezer éves, érkezhet több kilométeres távolságból, az is lehet, hogy a szomszéd fejéből pattant ki, ám lényeg, hogy eljutott hozzánk – mondta Lackfi János.

A költő az Apám kakasa, a Csavard fel a szöveget és a Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta című köteteket Vörös Istvánnal közösen írta. Ezekben a magyar irodalom legnagyobb költőinek verseit találhatjuk a Lackfi–Vörös szerzőpáros átírásában. Arról, hogy miként születik meg egy átirat, Lackfi János a következőket mondta:

– Nagyon gyakran csak beleakad az ember tudatába valami. Például a Milyen csonka ma a hold sorra rá lehet énekelni Elvis Presleytől a Love Me Tendert. Néha elég a dudorászós reflex is. Amikor az ember könyvet ír, akkor megpróbál valamilyen rendszert kialakítani. Például, hogy olyan verseket írjon át, amelyeket a gyerekek ismernek, vagy inkább a gimnazisták tankönyveiben szereplő költeményeket. Mindig a bőség zavarában szenvedünk. Általában ez adja magát. A hagyomány olyan, mint a levegő, amelyet beszív és kilélegez az ember. A vérünkké vált, és nem tudunk nélküle létezni – hangsúlyozta Lackfi János. Hozzátette, a Vörös Istvánnal való együttműködése úgy kezdődött, hogy együtt tanítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán kreatív írás képzést. Mivel más a költői alkatuk, ezért nagyon jól kiegészítik egymást. Azért esett a választása Vörös Istvánra, mert jó munkabírású és megbízható, tehát mindig számíthatott arra, hogy időben megkapja tőle a kívánt szövegeket. Az első közös kötet, az Apám kakasa anyagának írása közben annyira lelkesek voltak, hogy naponta több mű is született.

– A Szilágyi Örzsébetet részben úgy írtuk, hogy én Amerikában utazgattam. Volt olyan eset, hogy a San Francisco és Los Angeles közötti buszon ülve, a mobiltelefonomon írtam az egyik verset, és onnan küldtem el Vörös Istvánnak, ő pedig visszaküldte az ő művét. Nagyon inspiráló az, hogy jönnek a szövegek, mert izgalmas, és ettől van láza a munkának – emelte ki Lackfi János. Azt is megosztotta velünk, hogy nem mindig jön számára könnyen az ihlet. A nemrég megjelent Levágott fül című regényén három évig dolgozott. Szerinte egy regényt nem lehet gyorsan megírni, habár kivételes esek vannak. Ilyen volt Dosztojevszkij, aki a kiadó nyomására két hét leforgása alatt írta meg A játékos című regényét. Lackfi János szerint ezek az esetek a kreativitás mérték feletti kiaknázásai.

– Az én munkámban is vannak kihívások, ilyen a hamarosan megjelenő könyvem, a Minden napra egy sztori. A kötet darabjai úgy születtek, hogy 2017 nyarán elhatároztam, hogy mindennap megosztok a Facebook-oldalamon egy történetet. Igyekeztem más-más stílusban és megszólalásmódban írni. A könyvben 360 történet fog szerepelni, ami egy egész évadra elég – osztotta meg velünk a költő.

Lackfi Jánosnak népes családja, a sok író-olvasó találkozó, az alkotás és a kreatív írás képzések mellett arra is jut ideje, hogy rendszeresen jelen legyen a közösségi média platformjain. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy jó dolog az időzítés. Mint mondta, az alapposztokat nem ő kezeli, ám ő tartja a kapcsolatot az olvasókkal, és fontosnak tartja, hogy rendszeresen válaszoljon minden üzenetükre.