Falu nélkül nincs fejlődés

Belgrádban, a Szerbia Palotában tartották meg ma a szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport alakuló ülését. Ennek a munkacsoportnak a megnevezett stratégiai célja az lesz, hogy csökkentse a regionális egyenlőtlenségeket a falvak és a városok között. Mint kiemelték, ehhez olyan rendszerbeli előfeltételekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a családi gazdaságok fennmaradását. Egészséges gazdasági légkör kialakításában gondolkodnak. A falusi infrastruktúra javítására és korszerűsítésére, valamint minden olyan szociális és kulturális tartalom megvalósítására  lesz szükség, ami falun tartja a lakosságot, azaz újjáéleszti a falvakat.

Aleksandar Vučić államfő Szerbia egyik kulcsfontosságú problémájaként az ország demográfiai alakulását nevezte meg, tekintettel arra, hogy évek óta egyre többen hagyják el az országot. A szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport alakuló ülésén kiemelte, a vidéknek döntő szerepe van Szerbiában. Mint mondta, nyitott minden ötletre, ami a népesedést érintő probléma javítására vonatkozik, és hozzátette, minden befektetett pénz gyümölcsöző, ha valakit sikerül falun tartani. A legutóbbi népszámlálskor Szerbiának 7,3 millió lakosa volt, de 2020-ra várhatóan csupán 6,4 millió lesz.

– Egyre többen elvándorolnak, és a demográfia kulcsproblémává vált – hangsúlyozta Vučić.

Szavai szerint azok, akik már elhagyták otthonukat, nehezen fognak visszatérni, éppen ezért Szerbiának drámai lakosságcsökkenéssel kell szembenéznie. Felmerül azonban a kérdés, hogy az elvándorlás megállítható-e?

– A mezőgazdasági földterületek tagosítása jó ötlet, mindenképpen dolgozni kell azon, de a kistermelő el fogja hagyni az otthonát, mert nem kíván nagygazdának dolgozni, önmaga ura kíván lenni – fűzte hozzá Vučić, rámutatva, hogy mennyire összetett problémáról van szó, amikor a falu fennmaradását és a falun maradást veszik figyelembe. Elmondta, az állam 50 százalékos beruházási támogatást ad a falusi turizmus fejlesztésére.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke az ülésen kiemelte, a falvak újjáélesztése nem általános nemzeti probléma, hanem mindannyiunk, minden Szerbiában élő nemzet problémája. Mint kifejtette, a falvak újjáélesztése Szerbia jelenét és jövőjét is érinti, és fontosnak tartja, mindenekelőtt a fiatalok körében, a szövetkezés szellemének erősítését. Rámutatott, térségünkben 1846-ban Petrőcön alakult meg az első szövetkezet, amely a harmadik volt a világon.

– Ha akkor felkészültek és képesek voltunk erre, ma is azok lehetünk – emelte ki a Tartományi Képviselőház elnöke.

Pásztor kiemelte, a falvak újjáélesztése egyben a perspektíva újjáélesztésére, a falun élők gazdasági megerősítésére, az elöregedés megfékezésére és az iskolák jövőjére is vonatkozik, különösen a kis közösségekben. Mint rámutatott, ezzel a törekvéssel az életfeltételek megteremtése kerül előtérbe, az, hogy van-e orvos, milyenek az utak, az infrastruktúra, a tömegközlekedés, és az is, hogy van-e, és milyen az internetszolgáltatás.

Nenad Jezdić színész, aki a városi életét falusira cserélte fel, a falvak jelentőségére hívta fel a figyelmet az ülés elején. Mint hangsúlyozta, a lakosság elvándorlásával a falvak kihalása fenyeget, a falvak elnéptelenedésével pedig Szerbiának is vége. Adatai szerint a mintegy 4700 településből 1200 már kihalófélben van, hiszen mintegy ezer falunak már alig van 100 lakosa, 200 faluban pedig nincs egyetlen 20 évnél fiatalabb lakos sem.

Ha a falvak lakosságának összetételét vesszük figyelembe, mintegy 260 ezer, 40 és 50 év közötti nőtlen férfira megközelítőleg 100 ezer hasonló korú hajadon jut.

A szerbiai falvak egyre üresebbek, ez tény – emelte ki Milan Krkobabić, regionális fejlesztéssel megbízott miniszter, és emlékeztetett arra, hogy ez a jelenség már évekkel ezelőtt felütötte a fejét, és sajnos nem lehet gyorsan leállítani. Ez a probléma nemcsak Szerbiát érinti, hanem több másik kisállamnak is hasonlók a gondjai.

Krkobabić szerint a falvaknak is kijárnak a civilizáció vívmányai, az urbanizált településeken felfedezhető elvárás. Hozzátette: bár falun a mezőgazdaság, a termőföld és a gazdaságok kerülnek előtérbe, infrastruktúrára is szükség van, sőt a falusi embereknek is szükségük van egészségügyi ellátásra, oktatásra, sportra és kultúrára is. Szavai szerint az infrastruktúra fejlődésével és a beruházók érkezésével, valamint az új munkahelyek megnyitásával faluhelyen is javul majd a maradási kedv.