Bemutatták Rokay Zoltán Mária Teréziáról szóló új könyvét Hétfőn este Szabadka Város Önkormányzata és a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szervezésében mutatták be Rokay Zoltán katolikus pap, a teológia és a filozófia doktorának Mária Terézia jámborsága című új könyvét a Városháza dísztermében.
Az eseményre a szecesszió világnapja alkalmából került sor. Az egybegyűlt érdeklődőket dr. Silling Léda, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója köszöntötte, majd Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum restaurátora mutatta be az új kötetet.
– Ez a könyv egy kultúrtörténeti utazás, nemcsak időben hanem térben is, mert az egész korabeli Habsburg Birodalom központjait végigjárhatjuk Rokay Zoltán vezetésével, aki Mária Terézia életén keresztül valójában az egész XVIII. század közepétől a végéig tartó időszakot feldolgozza – méltatta a könyvet a múzeum restaurátora.
Emellett Korhecz Papp Zsuzsanna a kötet kapcsán elmondta, hogy Mária Teréziának nagy kultusza van Szabadkán, hiszen az uralkodónak köszönhető, hogy a város 1743-ban mezővárosi, 1779ben pedig szabad királyi városi rangot kapott. Hozzátette, hogy kevésbé ismert tény az, hogy 1780-ban Mária Terézia halálakor a királynő tiszteletére obeliszket emeltek a város főterén. Rokay Zoltán felszólalásában kiemelte, hogy Mária Terézia jámborsága abban áll, hogy az uralkodó, Szent István királyra hivatkozva, felelősnek érezte magát az alattvalói vallásos életéért is, ezért uralkodását Isten dicsőségének előmozdításának szentelte. Ebben a felfogásban a papoknak is új szerep jutott a birodalomban.
– Mária Terézia úgy vélekedett, a felvilágosodás koncepciója szerint, hogy a papok tulajdonképpen néptanítók, akik elsősorban megtanítják a népet, hogy minden hatalom Istentől ered, ráveszik őket, hogy imádkozzanak az uralkodóért, utána pedig egészen konkrét dolgokat tanítanak meg nekik, mint például a gyümölcsfatermesztés. Ez mind belefért a jámborság fogalmába – magyarázta a könyv szerzője.
A fentiekben elmondottak alapján Rokay Zoltán levonta a következtetést, hogy azok a reformintézkedések, amelyeket II. József neve fémjelez, és a történelem jozefinizmusként ismer, már Mária Terézia uralkodása idején elkezdődtek.
