2024. április 26., péntek

Maas: Iránnak stratégiai érdeke az atommegállapodás fenntartása

Felszólította Iránt hétfőn a német külügyminiszter, hogy ne mondja fel a 2015-ben megkötött atommegállapodást. A szerződés megőrzésének fontosságát emelte ki Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-szervezet főigazgatója is.

Heiko Maas az iráni atomfegyver-program megakadályozását célzó, az atomprogram korlátozását a nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében előíró, Teherán és Németország, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja által aláírt megállapodás megmentése érdekében utazott az iráni fővárosba. Az Egyesült Államok 2018-ban felmondta a szerződést.

Teheránban a héten diplomáciai csúcsforgalom van, Maas után mások mellett Sindzó Abe kormányfő is oda látogat, hogy megakadályozzák a helyzet eszkalálódását, miután az amerikai kivonulás után az iráni vezetők válaszlépésekre készülnek.

"Tudjuk, hogy vannak gazdasági előnyök, amelyeket megígértek Iránnak és amelyeket az amerikaiak nélkül nehéz teljesíteni" - mondta Maas Teheránban.

"Úgy vélem azonban, hogy politikai és stratégiai érdekek is fűződnek ahhoz, hogy fennmaradjon a megállapodás és az Európával folytatott párbeszéd. Ezt Teheránnak is be kell látnia" - tette hozzá a német külügyminiszter.

Maas találkozott Mohammad Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszterrel és fogadta őt Haszan Róháni elnök is.

A német külügyek irányítója mintegy egy héttel azután utazott Teheránba, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok csak előfeltételek nélkül hajlandó tárgyalni, és hozzátette, hogy Washington célja az iszlám köztársaság "kártevő tevékenységének" megakadályozása.

Donald Trump amerikai elnök tavaly mondta fel az elődje, Barack Obama által kötött szerződést, és megszigorította az iráni kőolajipar és bankszektor elleni szankciókat.

Haszan Róháni a múlt hónapban bejelentette, hogy Irán megkezdeni az atommegállapodás részleges felmondását az amerikai felmondás és a szankciók miatt.

Július 7-ét jelölte meg határidőnek, ameddig a többi aláíró országnak - Kína, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia - szavatolnia kell a megállapodásban foglalt gazdasági előnyöket és semlegesíteniük kell az amerikai szankciókat. Ellenkező esetben Irán megkezdi a szerződésben lefektetettnél magasabb dúsítottságú urán előállítását.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn aggodalmát fejezte ki "a feszültségek növekedése miatt".

"Remélem, hogy fogunk tudni olyan módot találni, hogy csökkenthessük párbeszéd útján a feszültségeket" - jelentette ki Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított ENSZ-szervezet kormányzótanácsának negyedéves értekezlete megnyitásakor.

A NAÜ két hete kiadott legutóbbi jelentése szerint az iráni urán- és nehézvízkészletek nőttek, de még mindig a megállapodás által megszabott kereteken belül vannak.

"Mint ahogyan állandóan hangsúlyoztam, az Irán által a 2015. évi szerződésben vállalt kötelezettségek fontos előrehaladást jelentettek a nukleáris ellenőrzés terén, tehát lényegbevágó, hogy Irán továbbra is tiszteletben tartsa azokat" - hangsúlyozta Amano Jukija.     A NAÜ főigazgatója ugyanakkor elmondta: Irán beváltotta fenyegetését, és elkezdte felgyorsítani a magasabb dúsítottságú urán előállítását.

A többhatalmi megállapodás korlátozza a dúsított urán előállítható mennyiségét, de tekintetbe véve a termelés ingadozását, nem tudni, hogy Irán mikor éri el ezt a szintet - tette hozzá Amano Jukija, nem bocsátkozva további részletekbe a termelés üteméről.