A jövő hétfőn, kedden és szerdán kerül sor a nyolcadikosok kisérettségijére. Mladen Šarčević oktatási miniszter elmondta, hogy az előző évek visszaélései, valamint a tesztek kiszivárogtatása miatt szigorúbb lesz a kisérettségi felügyelete. Ebben az évben nem fog változni semmi, ám a következő években újdonságokra számíthatunk.
– A jövőben szeretnénk elektronikusan lebonyolítani a kis- és a nagyérettségit is. Az érettségi digitális formája sokkal nagyobb biztonságot jelent majd. Az általános iskolások és a középiskolások érettségi tesztjeit vizsgaközpontokban fogjuk majd átnézetni – nyilatkozta Mladen Šarčević a Politika napilapnak.
EGYRE TÖBB GIMNAZISTA LESZ?
Mint kifejtette, egyik iskolatípust sem szeretné favorizálni. Azoknak a nyolcadikosoknak, akik a középiskola után folytatni szeretnék a tanulmányaikat, az javasolja, hogy iratkozzanak gimnáziumba. A gimnáziumi szakok kibővítésével ezekbe az intézményekbe jelentkező nyolcadikosok száma 20 százalékról 22 százalékra nőtt, a tárcavezető szerint ez az arány 40 százalékra fog nőni.
– Ha valaki nem a gimnázium mellett dönt, akkor bármelyik duális szakot választhatja. Azok a vállalatok, amelyekben a diákok a gyakorlati oktatást töltik, fizetést adnak a tanulóknak. Később, a középiskola elvégzése után el is tudnak helyezkedni ezekben a cégekben – mondta az oktatásügyi miniszter.
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HÁLÓZATA ÉS FIZETÉSEMELÉS
Az iskolahálózat kialakításáról elmondta, hogy a helyi önkormányzatoknak június 15-éig kell átadniuk az erre vonatkozó iratokat. Azok az iskolaépületek, amelyek a jövőben nem lesznek használatban, üdülőhelyként fognak működni. A tárcavezető szerint ezt a felsőoktatási intézmények szintjén is szeretnék megvalósítani. A legtöbb munkanélküli a társadalmi szakokon végzettek közül kerül ki. Mladen Šarčević szerint csökkenteni kellene a közgazdasági szakokon a férőhelyeket, mivel az egyetemről kikerülve nagyon sok diplomás közgazdász nem tud elhelyezkedni.
Az oktatásügyi miniszter elmondta, hogy a következő tanévben a pedagógusok fizetésemelésre számíthatnak. A fizetési osztályok besorolása is megváltozik, amelyet a jövő év januárjától életbe lépő törvény foglal magába.
KÖTELEZŐ KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS ÉS GYAKORIBB FELMÉRÉSEK
Mladen Šarčević kijelentette, hogy a középiskolai oktatás kötelezővé tétele felé haladunk, és ehhez az alkotmány módosítása szükséges. Szerbia Alkotmánya szerint az általános iskolai oktatás kötelező és ingyenes, a középiskolai pedig ingyenes. Mint a tárcavezető kiemelte, a középiskolai oktatás kötelezővé tételéhez létre kell hozni a középiskolai diákotthonok hálózatát, meg kell szervezni a tanulók utaztatását, és ki kell használni, a már meghozott törvények adta lehetőségeket. Mladen Šarčević hangsúlyozta, hogy be fogják vezetni a tanárok szakmai fejlődésének kimutatási rendszerét, amelyet a diákjaik sikerével fognak mérni. Szerinte az államnak alapos felméréseket kellene végeznie a tanulók teljesítményéről az iskoláztatás ideje alatt, ám Szerbiában az első ilyen felmérést az általános iskola elvégzésekor szokták elvégezni. A tárcavezető szerint ezekre a felmérésekre kétévente sort kellene keríteni, hiszen a tanárok nem mindenhol osztályoznak egyformán. Némely iskolákban magasabbak a kritériumok, máshol enyhébbek, ezért a minisztériumnak nincs átfogó képe a diákok tudásáról.
EGY VÁLTÁSBAN MŰKÖDŐ ISKOLÁK
Az oktatási miniszter az egy váltásban működő iskolák pilot projektumáról a Politika napilap újságírójának kifejtette: ebbe a programba szeptember 1-jétől 248 iskola fog bekapcsolódni, amelyek közül kevesebb, mint 30 a fővárosban található. A minisztérium tervei szerint az egy váltásban történő tanítást a jövőben szeretnék Szerbia összes iskolájában bevezetni.
