Diplomáciai konfliktust okoztak a temetőfoglalók

Magyar katonasírokat gyaláztak meg Erdélyben – Budapest tiltakozik, Bukarest nem tárgyal

(szerkesztőségi összefoglaló)

2019. június 8., 08:15 >> 2019. június 8., 13:53

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Jegyzékben tiltakozott Magyarország a román kormánynál az úzvölgyi (Valea Uzului) katonai temetőben csütörtökön történtek miatt. A területre románok ezrei erőszakkal hatoltak be, hogy részt vegyenek az ott törvénytelenül kialakított román parcella és az azon emelt emlékmű felszentelésén. Előzőleg magyar katonasírokat rongáltak meg. A tömeget sem a megjelent magyarok, sem a csendőrök nem tudták feltartóztatni. Az incidens miatt tegnap a magyar külügyminisztériumba invitálták a román nagykövetet, aki a diplomáciában példátlan módon nem tett eleget a felkérésnek.

A belügyminiszter és Hargita (Harghita) megye prefektusának menesztésére szólította föl Viorica Dăncilă miniszterelnököt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kelemen Hunor pártelnök szerint azért kell a két tisztségviselőnek távoznia, mert a román hatóságok csütörtökön nem tudták fönntartani a rendet a székelyföldi Úzvölgye lakatlan hegyi település katonai temetőjében és környékén.

Csendőrökkel dulakodó románok az úzvölgyi katonatemetőnél (Fotó: MTI)

Csendőrökkel dulakodó románok az úzvölgyi katonatemetőnél (Fotó: MTI)

A helyszínre több ezer román érkezett, hogy az állami ünnepnek számító hősök napja alkalmából részt vegyen az I. világháborús katonatemetőben áprilisban kialakított román parcella felszentelésén és az ott emelt emlékmű megkoszorúzásán.

Több román hatóság és minisztérium, illetve helyi magyar párt is törvénytelennek minősítette a temetőben önkényesen végrehajtott változtatásokat, amelyeket a 25 kilométerrel távolabbi román település, Dormánfalva (Dărmăneşti) polgármesteri hivatala kezdeményezett és szervezett. Ennek ellenére csütörtökre egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amit székelyföldi magyarok szerettek volna békésen, élőlánccal megakadályozni.

FEJFÁKAT RÁNGATTAK KI

Az illetékesek csendőröket küldtek a helyszínre, hogy elejét vegyék az esetleges magyar–román összecsapásnak, és megakadályozzák illetéktelenek bejutását a vitatott területre. Az elképzelés meghiúsult. A románok közül többen dulakodtak a csendőrökkel, majd egy idő után a tömeg betódult a temetőbe, amelynek kerítésén át előzőleg többen átmásztak. Ők nyitották ki a kívül tolongók előtt a főbejáratot (képező székely kaput), amelyet meg is rongáltak. (A rendőrség emiatt tegnap büntetőjogi vizsgálatot indított.)

A bejárati kaput védő magyarok és a csendőrök végül kénytelenek voltak félreállni, így az teljesen szabaddá vált. A sírkertbe beözönlők néhol magyar katonai sírokat rongáltak meg, fejfákat rángattak ki a helyükről, vagy törtek szét.

BÁNTALMAZTÁK AZ IMÁDKOZÓKAT

A temetőkerítésen kívül álló és hangosan imádkozó székelyeknek is hamar arrébb kellett húzódniuk, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket.

A földön szétdobált magyar fakeresztek a sértetlen román betonkeresztek között (Fotó: szekelyhon.ro)

A földön szétdobált magyar fakeresztek a sértetlen román betonkeresztek között (Fotó: szekelyhon.ro)

A futballhuligánokkal, szélsőjobboldali aktivistákkal és részegek hadával megerősített román tömegből sokan a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandáltak. A gyalázkodók egy csoportja időnként kövekkel is megdobálta a magyarokat, akik közül többen úgy ítélték meg, hogy a szükségesnél jóval kevesebb csendőr volt a területen; egy részük ugyan mindent megtett, hogy megakadályozza a rendbontást és az incidenseket, ám a többiek nem. Sokan megszervezett provokációról beszélnek. A véleményt az RMDSZ elnöke is osztja.

A KORMÁNYMÉDIA A MAGYAROKRA MUTOGAT

A magyarok végül békésen elvonultak a helyszínről. Ekkor már megkezdődött az ortodox szertartás, amelynek keretében felavatták és felszentelték a Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított temetői emlékművet. A ceremóniát koszorúzási ünnepség, majd a szervező civil szervezetek vezetőinek beszédei követték. A szertartás részeként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét is, akik a szervezők szerint ott nyugszanak.

Tegnap a magyar fakeresztek állítólag már ismét a helyükön voltak, és a letépett piros-fehér-zöld szalagok is. A temető főbejáratát rendőrök és csendőrök biztosították.

Az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) az RMDSZ-t hibáztatja az incidensért. A román párt úgy véli: az RMDSZ Budapest utasítására mozgósított ezer embert, akiknek egy részét buszokkal hozták Magyarországról, hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe. A PMP nemzetbiztonsági problémaként értékeli „Magyarország beavatkozását ebbe a súlyos konfliktusba”.

A kormánypárti román hírtelevíziók szerint is a magyar tüntetők próbálták megakadályozni, hogy a román megemlékezők hőseik emlékhelye előtt tiszteleghessenek.

BÍRÓSÁGI SEGÍTSÉGET KÉRNEK

A csendőrség kezdetben nem tudott arról, hogy csütörtökön erőszakoskodás történt volna a temetőnél (a résztvevők között vagy a rendfenntartókkal szemben), miként arról sem, hogy valakik a magyar katonáknak állított fakeresztek közül többet is összetörtek a sírkertben. Később azonban közleményben jelezte: „a törvényellenes cselekedetek elkövetőit” azonosítják a helyszínen készült felvételek alapján.

A tömeg előtt megnyílt a szándékosan megrongált főbejárati kapu (Fotó: MTI)

A tömeg előtt megnyílt a szándékosan megrongált főbejárati kapu (Fotó: MTI)

Az RMDSZ azonnal elítélte az erőszakot. Két másik erdélyi magyar politikai szervezet, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is hasonlóképpen járt el. (Tegnap csatlakoztak hozzájuk magyarországi pártok is.) Az erdélyi magyar pártok követelték a vétkesek felelősségre vonását is, és lemondásra szólították föl a belügyminisztert. Közölték: a bírósághoz fordulnak a történtek miatt, amelyről a nemzetközi fórumokat is tájékoztatják.

Az RMDSZ-elnök közleményében azt írta, hogy a hatóságok képtelenek voltak fenntartani a rendet, ezért kerülhetett sor erőszakos cselekedetekre a temetőben és környékén. Az illetékeseknek azt üzente: vonják felelősségre azokat, akik a magyarok megfélemlítése végett barbár módon rongáltak, betörtek a temetőbe, és kitépték a kereszteket. Emlékeztetett: a helyszínen összegyűlt magyarok békésen tiltakoztak a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei ellen.

MAGYARORSZÁG JEGYZÉKBEN TILTAKOZOTT

Budapest is gyorsan reagált. A katonai temetőben történtek miatt tiltakozó jegyzéket adott át a román kormánynak. Ebben a magyar kormány az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólítja föl Bukarestet.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltűri az ilyen atrocitást, amely szerinte barbarizmusában a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi. Közölte: a magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot a mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak.

A NAGYKÖVET NEM MENT BE A MINISZTÉRIUMBA

Budapesten tegnapra a KKM-be kérették Marius Lazurca román nagykövetet. Ő azonban nem jelent meg a minisztériumban, vagyis megtagadta a párbeszéd lehetőségét. A diplomáciában példátlan eljárásról Magyar Levente számolt be. Elmondta: a nagykövet „minden udvariasságon és barátságon túlmenően”, központi utasításra hivatkozva tagadta meg, hogy befáradjon a külügyminisztériumba. A KKM államtitkára hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával. Kiemelte: Budapest azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki a „gyalázatos esetet”, és adjon hiteles magyarázatot arra, miért szemlélték a helyi rendvédelmi erők passzívan a sírgyalázást és azt, ahogy felingerelt román támadók ütlegelik a békés magyar tiltakozókat.

Bukarest elutasítja a KKM államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét. A román külügyminisztérium tegnap közölte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott. Bukarest szerint a nemzetközi jellegű katonatemetőben minden államnak joga az ott elhantolt hőseire emlékezni.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége