2024. április 26., péntek

Úzvölgyi katonatemető - A román nagykövet nem jelent meg a KKM-ben

Bekérették péntekre a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de a diplomata nem jelent meg. Romániában a rendőrség rongálás miatt vizsgálódik a magyar katonai temető csütörtöki feldúlása miatt.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtónak elmondta, hogy tiltakozó jegyzéket küldtek Bukarestnek és bekérették a román nagykövetet, azonban ő központi utasításra hivatkozva megtagadta a megjelenést.

Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől - jelentette ki Magyar Levente. Hozzátette: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki a "gyalázatos esetet", és adjon hiteles magyarázatot, miként kerülhetett sor a történtekre.

A bukaresti külügyminisztérium pénteken elutasította a Magyar Levente által megfogalmazottakat. Állásfoglalás szerint a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.

A bukaresti külügyminisztérium közölte: a nagykövet nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt.

A román külügy is tiltakozó jegyzéket juttatott el a magyar félhez, amelyben - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, illetve a Mi Hazánk Mozgalmat nevesítve - azt állítja, hogy "magyar szélsőséges, idegengyűlölő és antiszemita" csoportok engedély nélküli tüntetésén "ismét meggyalázták" a román állami jelképeket Románia budapesti nagykövetségénél.

Magyarország vonja felelősségre azokat a rendőröket, akik nem léptek közbe ennek megakadályozására! - követelték.

A román rendőrség rongálás gyanúja miatt vizsgálódik a katonatemetőben történtek miatt. A csendőrség tudatta: legfőbb feladatának azt tekintette csütörtökön, hogy megelőzze az erőszakos cselekedeteket és a sírok esetleges meggyalázását. Az esemény után a Bákó megyei rendőrség vizsgálta meg a helyszínt, és megállapította, hogy eljárást kell indítani a temetőkapu megrongálói ellen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a történtekre reagálva azt írta: megengedhetetlen, hogy a hatóságok elnézzék az öncélú agressziót, a kegyeleti jogok megsértését, mert az ellentmond az Európai Unió Alapjogi Chartája azon elvárásának, hogy Európa népei osztozzanak a közös értékeken alapuló békés jövőben.

A minisztérium mély megdöbbenését fejezte ki az úzvölgyi temetőben történt kegyeletsértés miatt, és együttérzését fejezte ki azokkal, akikkel szemben erőszakot alkalmaztak.

A magyar kormánypártok közölték: mélységesen elítélik a román szélsőségesek akcióját. A provokációt elfogadhatatlannak nevezték, és kiemelték, hogy a román hatóságoknak lépniük kell, a feszültséget nem növelni, hanem megszüntetni kell.

Az erdélyi magyarok számíthatnak a kormánypártok támogatására - közölte a Fidesz és a KDNP.

A Jobbik a katonatemetőnél történt "példátlan incidens" azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését és a temető eredeti állapotának visszaállítását követelte. Bencsik János, jobbikos országgyűlési képviselő jelezte: pártja helyesnek tartja, hogy a kormány tiltakozó jegyzéket küldött Romániának és bekérette a nagykövetet.

Az LMP elfogadhatatlannak és a nemzetközi szokásjogi normák durva megsértésének nevezte, hogy Románia budapesti nagykövete "megtagadta" a párbeszédet. A Mi Hazánk Mozgalom is elítélte a román "provokációt".

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. Székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a románok - a kerítést, a kaput és magyar sírokat megrongálva - erőszakkal benyomultak a sírkertbe.