Sokan várják türelmetlenkedve a május 23-án kezdődő és 26-án befejeződő európai parlamenti választások összesített végeredményét. Addig is egyéb kimutatásokkal enyhíthetik az izgalmakat, hiszen Brüsszel rendszeresen megjelentet ilyeneket.
Legutóbb az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat rukkolt ki egy adatsorral. Nem is akármilyennel. A számokból ugyanis az derül ki, hogy még a vártnál is jobb a foglalkoztatás az EU-ban, különösképpen pedig az eurózónában.
A közös valutát használó 19 országban az idei első negyedévben folytatódott a foglalkoztatottak táborának bővülése. Elemzők 1,2 százalékra számítottak, ehelyett – az egy évvel korábbi időszakhoz képest – sikerült elérni az 1,3 százalékos növekedést.
(Fotó: MTI)
Az EU átlaga valamivel szerényebb volt január–márciusban, de a 28 tagállamban (éves összehasonlításban) még így is 1,1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. Bár ez az eredmény gyengébb, mint az euróövezeti, mégis elégedett lehet mindkét térség.
A 2018. évre sem lehet panaszuk (ebből a szempontból), hiszen akkor az Unióban 1,3 százalékkal, az eurózónában 1,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás a 20 és 64 év közötti korosztályok tagjai körében. Igaz, 2017-ben még dinamikusabb volt a változás, mivel mind az EU-ban, mind a valutaövezetben 1,6 százalékos emelkedést mértek.
A már bő négy éve tartó kedvező folyamat eredményeként újabb rekordot döntött az EU-ban a foglalkoztatási arány. Ez azt jelenti, hogy a tagországokban már több mint 240 millióan dolgoznak. Egy részüknek (47 millió embernek) azonban csak részmunkaidős állás jut.
A fokozatos javulásnak köszönhetően 2019 elején a foglalkoztatottság az Unióban már megközelítette a 74 százalékot, ami rendkívül magas (átlagos) szint. Ám a társállamok munkaerőpiacai között továbbra is nagyok a különbségek. Görögországban például még mindig a legalacsonyabb (59,8 százalékos) a foglalkoztatottság az EU-ban, miközben Svédországban a legmagasabb (majdnem 83 százalékos).
Brüsszel szerint jövőre lelassul a foglalkoztatás bővülése, mert mérséklődik az uniós gazdasági növekedés. Az Európai Bizottság (EB) ugyanakkor arra számít (nemrég közzétett előrejelzésében), hogy az idén a közösség egész területén tovább csökken a munkanélküliség; márciusban már csak 6,4 százalékon állt, vagyis 2000 januárja óta a legalacsonyabb szinten. Az eurózónában kissé rosszabb a helyzet, de már ott is sikerült az átlagot lejjebb vinni. Az idén további csökkenés lehetséges. Az EB szerint a valutaövezetben a munkanélküliség 2019-ben 7,7 százalékra, jövőre pedig 7,3 százalékra esik vissza.
Ez összesített adat. Egy-egy országban továbbra is eltérő a helyzet. Görögországban még mindig 19 százalék, Spanyolországban pedig 15 százalék a munkanélküliség (a két legmagasabb arány az EU-ban). Sokfelé (így Csehországban és másutt) viszont már munkaerőhiánnyal küszködnek.
Ha a gazdaság bírja az iramot, még többen helyezkedhetnek el. Az EB bizakodó: arra számít, hogy az idén – immár hetedik éve – folytatódik az EU-ban a gazdasági föllendülés, bár mérsékeltebb ütemben, mint tavaly. Az év és az Unió egészére vonatkozó legújabb előrejelzésében 1,4 százalékos (átlagos) bruttó hazai össztermék növekedést vizionál, míg az euróövezetre 1,2 százalékosat. Abból indul ki, hogy jövőre kissé gyorsul a gazdaság, s az EU-ban 1,6 százalékkal, az eurózónában 1,5 százalékkal szárnyalhatja túl a 2019-es eredményeit.
