Meg kell védeni Európát a nacionalistáktól – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje az Európai Szocialisták Pártja (PES) csúcsjelöltjével, Frans Timmermans-szal a ZDF német köztelevízióban csütörtökön este folytatott vitán. A német politikus aláhúzta, hogy a mai a legjobb Európa, amely valaha létezett, lakói békében, biztonságban és szabadságban élnek. Meg kell azonban reformálni, demokratikusabbá kell tenni, és meg kell védeni a nacionalistáktól.
Hasonlóan fogalmazott Timmermans is, aki kiemelte, hogy „a nacionalisták csak egyvalamiben értenek egyet, abban, hogy szét kell rombolni Európát”. Ezt meg kell akadályozni, ezért fel kell rázni az embereket, ki kell mozdítani őket a nacionalisták iránti közömbösségből – mondta a holland politikus.
Az EP-választás külső befolyásolásának veszélyével kapcsolatban hasonlóan vélekedtek. Weber kijelentette: „nemcsak tartunk tőle, hanem tudjuk, hogy EU-n kívüli erők a közösségi portálok révén a választás befolyásolására törekszenek, ezért a választóknak alaposan meg kell vizsgálniuk az eléjük kerülő információk hitelességét, hiszen túl sok fake news (álhír) terjed”. A többi között arról is szólt, hogy be kell vezetni egy szabályt, miszerint a közösségi portálokon mindenki csak a nevének, személyazonosságának vállalásával közölhet tartalmakat. Timmermans kiemelte: az online közösségi média „az oroszok számára fegyver, amelyet megosztásunkra, társadalmaink gyengítésére használnak”.
A 90 perces választási vitán egy sor témában nem született egyetértés, hanem az EPP és a PES elképzelései közötti különbség mutatkozott meg. Így például az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban Timmermans „a szennyező fizet elve” érvényesítését, az üvegházhatást fokozó szén-dioxid kibocsátásának adóztatását sürgette, Weber pedig azt emelte ki, hogy a „technológiai forradalom” vívmányai hozhatják el a megoldást, ezért az innovatív, klímabarát megoldásokra épülő beruházásokat és a kutatás-fejlesztést kell ösztönözni.
Egyebek mellett a szociálpolitikával kapcsolatban is az eltérések világlottak ki. Timmermans elsősorban a minimálbérre vonatkozó szabályozás összehangolását és a szakszervezetek megerősítését sürgette. Weber elutasította a minimálbérről és a munkanélküli-ellátási rendszert egy közös viszontbiztosítási alappal kiegészítő megoldásról szóló javaslatokat, és hangsúlyozta, hogy a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés. Mint mondta, az Európai Bizottság elnökeként azért dolgozna, hogy a fiatalkori munkanélküliség enyhítésére ötmillió új állás nyíljék meg.
A két pártcsalád programja közötti különbségek jellemezték a vitának a migrációról és a menekültügyről szóló részét is. Az EU-s külső határ védelmének fontosságát ugyan a néppárti és a szocialista csúcsjelölt is kiemelte, de míg Weber azt hangsúlyozta, hogy az európaiak segítőkészsége a menekültek iránt csak akkor tarható fenn, ha látják, hogy nem az embercsempészek, hanem az állam dönti el, hogy ki léphet be az EU területére, Timmermans aláhúzta, hogy a legjobb határvédelem sem használ, ha az EU szomszédságában élők úgy érzik, hogy nem érdemes a hazájukban maradni. Ezért Európának „sorsközösséget” kell vállalnia Afrikával, a gyarmatosító hozzáállás helyett egyenrangú félként kell kezelni a földrész országait, és mindent meg kell tenni azért, hogy lakóik otthon boldogulhassanak.
