A hosszan tartó szárazságot követően a jelentős mennyiségű csapadék megáztatta a vajdasági földeket. Verbász‒Kúla‒Becse‒Szenttamás határában átlagban 40−80 liter eső esett négyzetméterenként, ami elegendőnek bizonyult, hogy az elvetett mag kicsírázzon és kibújjon a földből. A vetést a legtöbb helyen közvetlenül az eső előtt sikerült elvégezni, a napraforgó, a szója és a kukorica áprilisban kikelt, és a jelen pillanatban szépen néz ki, mondta Katarina Radonić agronómus, a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadási osztályának vezetője.
Paraczky László felvétele
− A márciusban elvetett szójával viszont gondok vannak, illetve voltak. A szárazság miatt rosszul indult a mag csírázása, a vetés több helyen mélyebben történt, április elején, azaz a kelés idején pedig gyenge fagyok voltak, és mindez sajnos odáig vezetett, hogy a szóját ki kellett szántani, és jelentős területen újravetni. A napokban mért alacsony hőmérséklet sajnos rossz hatással van a vegetációra és a növények fejlődésére, a kukorica és a szója a hideg miatt többfelé besárgult. Amivel nincs gond, az a gyom. Az esős időszak jelentősen hozzájárult a gyomnövények elszaporodásához, ezért mihelyt rá lehet menni a földre, el kell végezni a gyomirtást. Szerencsére a hűvös és csapadékos időjárás kedvez a kenyérgabonának, ezért a kalászosokkal bevetett területek állapota megfelelő. A búza jelenleg virágzik, biztonságát pedig az egyéb betegségek (pl. lisztharmat, rozsdák, levél és pelyvafoltosságok) mellett a fuzáriumos betegség, más néven kalászfuzáriózis veszélyezteti, ezért minél hamarabb ajánlatos elkezdeni a védekezést. Fontos hangsúlyozni, hogy a védekezést már most, a virágzás kezdetén el kell végezni, vagyis idejében, mert különben nincs hatása. Itt szeretném felhívni a termelők figyelmét, hogy a fuzáriumos betegségek ellen vásárolt permetszerek nem mindig a legmegfelelőbbek, fokozottan ügyeljenek arra, hogy mit vásárolnak. A hűvös, csapadékos időben a cukorrépa is szépen kikelt. A fejlődés itt is nagyon jó ütemben halad, de ajánlatos ennél az ipari növénynél is megkezdeni a védekezést, hiszen csaknem mindenütt megjelenik a rizománia vírusa, amely az ország minden répatermesztő régiójában megtalálható, a korai gyökérfekély, a cerkospórás levélragya, a lisztharmat és a nyári gyökérrothadás – magyarázta a verbászi szakember.
Hozzátette, a zöldségféléket termesztőknek nem kell sietniük a palánták kiültetésével, amíg a föld hőmérséklete nem éri el a 10 fokot, addig a munkának nincs értelme. Akik viszont már elvégezték ezt a munkát, azaz a palántákat kirakták állandó helyükre, különböző növénykondicionáló szerek alkalmazásával megerősíthetik azok ellenállóképességét. A humuszanyagokat tartalmazó termékek három csoportba sorolhatók: huminsavak, fulvosavak és humin anyagok. Biológiai hatásuk széleskörű, fokozzák a növény fotoszintézis aktivitását, felgyorsítják a sejtlégzési folyamatokat, növelik az élettani folyamatokban főbb szerepet játszó enzimek aktivitását. Különösen fontos tehát az alkalmazásuk, hiszen a palánták így sokkal könnyebben átvészelik a jelenlegi hűvös időszakot.
Ami a közép-bácskai régióban hullott csapadékmennyiséget, illetve átlaghőmérsékletet illeti, a szakszolgálat dolgozója, Marija Luburić elmondta, az idén áprilisban sokkal hűvösebb volt mint tavaly.
− 2018-ban az áprilisi átlaghőmérséklet 24,4 fok volt, az idén mindössze 19,4 fok. Tavaly május közepén egy hideghullám ért el bennünket, egyébként az átlaghőmérséklet 29,2 fok volt, az idén a hónap első tíz napjában viszont mindössze 15-16 fok, vagyis hideg van. Ami pedig a csapadékmennyiséget illeti, tavaly áprilisban 19,2 liter eső esett, az idén 84 liter, tehát négyszer több. Május első harmadában viszont újra több csapadékos napunk volt, átlag 25 liter eső áztatta meg a földeket, míg a múlt év azonos időszakában mindössze 3,4 liter esőt kaptunk – mondta a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat mérőállomásának dolgozója.
