2024. április 26., péntek

Börtön a puccskísérlőknek

A terrortámadásként vezetett podgoricai perben az elítéltek ügyvédje politikai pamflettnek tartja az ítéletet

A Podgoricai Felső Bíróság a 2016 októberében történt montenegrói puccskísérlet kapcsán folytatott perben Branislav Dikićet, a szerb rohamrendőrség egykori vezetőjét 8 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte ma. Rajta kívül börtönbüntetésre ítélték a puccskísérlet többi résztvevőjét is. Az elsőfokú ítéletet azzal indokolták, hogy a vádlottak készen álltak arra, hogy erőszakot alkalmazva végrehajtsák a a rájuk bízott feladatot.

Állig felfegyverzett rendőrök a podgoricai bíróság bejárata előtt és környékén (Fotó: AP/Beta)

Állig felfegyverzett rendőrök a podgoricai bíróság bejárata előtt és környékén (Fotó: AP/Beta)

A puccskísérlet vádjával 14 személy ellen indítottak eljárást, köztük tíz szerbiai állampolgár ellen is. A bűnszövetkezet tagja volt még két orosz, valamint két montenegrói is: Andrija Mandić és Milan Knežević, a Demokrata Front vezetői. A két montenegrói szerb politikust fejenként öt év börtönre ítélték. Ők szabadlábon várhatják meg a jogerős ítéletet. A Demokratikus Front sofőrje, Mihailo Čadjenović másfél évet kapott.

A szerbiai állampolgárok közül még Predrag Bogićevićet és Nemanja Ristićet ítélték el, fejenként 7 évre. Őket Szerbia nem szolgáltatta ki Montenegrónak. Srboljub Đorđević egy év és hat hónap börtönbüntetést kapott, csakúgy mint Milan Dušić, Dragan Maksićnak pedig valamivel többet, egy év és kilenc hónapot kell leülnie. Branka Milić 3 év letöltendő börtönbüntetést kapott.

A legsúlyosabb büntetéseket a bíróság az orosz állampolgárok esetében mondta ki; távollétükben Eduard Sismakov 15, Vladimir Popov pedig 12 évet kapott. A két oroszt a puccs szervezőiként jelölték meg. Az ítélet szerint pénzt adtak a csoport tagjainak, amiből ők fegyvert és lőszert vásároltak. Az ügyészség azt állítja, hogy az orosz hírszerző szolgálat, a GRU ügynökei. A montenegrói szervek nem is tudnak a nyomukra jutni. A felröppent információkat az orosz kormány a mai napig tagadja, illetve azt is, hogy köze lett volna a tervezett puccshoz.

A bíróság ítélete szerint a bűnszervezet célja az volt, hogy megfélemlítse a polgárokat, károkat okozzon az ország alkotmányos rendszerében, és megakadályozza a NATO-hoz való csatlakozást. A bírónő szavai szerint Milan Knežević feladata volt, hogy fenntartsa a kommunikációt a szervezet külföldön és belföldön tartózkodó tagjai között, illetve hogy tüntetéseket szervezzen 2016 októberében a parlamenti választások napján Montenegró képviselőháza előtt, ugyanis a terv megvalósítása erőszakos behatolás lett volna a parlament épületébe.

Andrija Mandićot azzal vádolták, hogy a bűnszervezet azzal bízta meg, hogy a szervezetbe további tagokat verbuváljon, akiket a bűncselekmény végrehajtására alkalmaztak volna.

A politikusokat megfosztották mentelmi joguktól.

A védelem ügyvédje, Miroje Jovanović szerint az ítélet csupán a Đukanović fivérek politikai pamflettje, politikai közlemény, figyelmen kívül hagyja a védelem minden bizonyítékát, és kiemelte, hogy panaszt fog benyújtani a Felső Bíróság ítéletére. Hozzátette, a benyújtott bizonyítékok ellentmondanak a perben kihallgatott Saša Sinđelić tanúvallomásával, így kérni fogja a puccskísérlettel vádoltak felmentését.