Vasárnap este kezdődik és június 4-éig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos, és a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik.
Az iszlám mintegy 1,8 milliárd követőjével (a Föld népességének 24 százaléka) a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása. Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, a napi ötszöri ima, a ramadán hónapi böjt, a mekkai zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna.
A testet-lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú testi nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hónap neve az arab ramida vagy al-ramad szóból ered, melynek jelentése perzselő nyári hőség, és arra utal, hogy a jótettek a naphoz hasonlóan kiégetik a bűnöket az emberekből.
A böjt elsődleges célja, hogy a hívők az elmélkedésnek és imának szenteljék magukat, növekedjen türelmük és akaraterejük, s bizonyíthassák, képesek legyőzni testi vágyaikat. A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka, ehhez fűződik ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: a próféta ebben a hónapban aratta első katonai győzelmét ellenfelei felett, és ekkor hódította meg Mekkát is.
A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozták meg, hogy az előző hónap végén hithű, megbízható embereket küldtek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolták, hogy az újhold látható. Ugyanezt az eljárást követték a hónap végén is, azaz a ramadán hónapja akkor ért véget, amikor a következő újholdat megpillantották. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muszlim így napokkal is meghosszabbíthatta vagy megrövidíthette a böjtöt. Ma már egyre több országban csillagászati módon határozzák meg a hónap és a böjt kezdetét. Mivel maga a böjt is a nap járásától függ, kevésbé szerencsés országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.
A hívőknek e hónapban napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, házasélettől és a test egyéb örömeitől. Kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát, de követelmény a jótékonykodás is, azaz jobban kell figyelniük egymásra. A szunnita országokban ramadán idején az öt kötelező ima mellett este végzik a taravih imát, amely a szokásos négyszeri földre boruláshoz (raka) képest nyolc vagy akár húsz rakából áll.
Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni, ezt hívják szuhurnak. Az élet napszállta után élénkül meg: kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket és a városok utcáit kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közötti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük, sokan egész éjszaka a mecsetben maradnak. A hagyományos köszönés a böjti időszakban a Ramadán Mubarak, avagy Ramadán Karim, ami azt jelenti: Áldott ramadánt!
A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba, az emberek megajándékozzák egymást.
