Milyen módon kaptak lehetőséget a vajdasági magyarok a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére az 1990-es években, háborús körülmények között, amikor tombolt a Slobodan Milošević-i rezsim? Hogyan küzdöttek meg a nem mindennapi kihívásokkal egy újfajta történelmi helyzet kialakulásának közepette? Minderre, és számos egyéb kulcsfontosságú kérdésre választ kaphattak mindazok, akik kedden este ellátogattak a Zentai Alkotóházba, ahol bemutatásra került A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989–1999) című tanulmánygyűjteményt, mely a L’Harmattan kiadó gondozásában jelent meg tavaly Rácz Krisztina és Losoncz Márk szerkesztésében. A kötetet a szerzők közül néhányan – Kocsis Árpád, Szerbhorváth György, Tóth Szilárd János, Ternovácz Dániel és Losoncz Márk – ismertették.
Egy kutatócsoport, Losoncz, Rácz és Tóth kezdeményezésére, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával arra vállalkozott, hogy feltérképezze a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. Az elkészült tanulmányok többféle tudományág szemszögéből vizsgálják az eseményeket. Emellett a kiadványban a korszak jelentős szereplőivel készített mélyinterjúk is szerepelnek, valamint egy átfogó politikai kronológia.
Az estet megelőzően Losoncz nyilatkozott lapunknak a kötet megszületéséről:
– 2015-ben, amikor megbolydult a vajdasági magyar közélet, mi néhányan úgy gondoltuk, hogy mélyebbre kell ásni, hiszen a ma meglévő keretek tulajdonképpen a 90-es években gyökereznek. Alulról szerveződve alapítottunk egy kutatócsoportot, majd az MTA támogatásával meg is valósulhatott a vállalkozás. Interjúkat is készítettünk a kor legjelentősebb politikai szereplőinek egy részével. Ennek már itt volt a végső ideje, hiszen Kasza József például nem sokkal a vele készített beszélgetés után hunyt el. Roppant kényes dolgok is elhangzanak ezekben az interjúkban, melyeknek alanyai egymást is bírálják. A kiadványt ajánlom mindenkinek, aki a kor részese volt, de ugyanúgy a fiatalabb generációknak is, hogy megtudják, mi minden játszódott le itt, mielőtt ők idecsöppentek volna. A tárgyalt korszak ismerete nélkül nem tudjuk megérteni mindazt, ami 2000. után történt. Autonómia, kettős állampolgárság, az EU-integrációra való törekvés... mindezeknek itt vannak a gyökerei. Nem utolsósorban pedig nem csupán a vajdaságiaknak ajánljuk a kötetet, hanem a kisebbségkutatóknak, egyáltalán a korszakkal foglalkozó szakembereknek.
