Vasárnap új államfőt választ Ukrajna. A tisztségért versenyző két jelölt közül Volodimir Zelenszkij egyértelműen esélyesebb. A népszerű humorista és színész ellenfele Petro Porosenko jelenlegi elnök, aki a március 31-én tartott első megmérettetésen jócskán lemaradva került be másodikként a döntő fordulóba.
Április 21. A végső döntés – áll Porosenko kampány-billboardján, amellyen a jelenlegi államfő Putyinnal néz farkasszemet (fotó: AP/Beta)
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a biztos választók bő 72 százaléka Zelenszkijt támogatja, Porosenkóra csak 25,4 százalék voksolna. Ha vasárnap parlamenti választást is rendeznének (de erre ezúttal nem kerül sor) azon szintén Zelenszkij pártja, a Nép szolgája végezne az élen. A második helyre, fele annyi szavazattal, a Moszkva-barát Életért pártszövetség, a harmadikra pedig a Porosenkót támogató politikai erő kerülne.
A jelentős számú ukrajnai orosz közösség tagjainak voksaival az Életért koalíció tehát jelentős befolyásra tehetne szert az ukrán parlamentben, amit a Kreml nem is bánna.
Nyilván az oroszországi lakosság jó része sem, bár a többségnek rossz a véleménye Ukrajnáról, amelyre egyre inkább a nyugati világ részeként tekint. Sokan a Nyugat előretolt hadállásának tartják. A moszkvai Levada közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből az is kiderül, hogy az orosz állampolgároknak csak 34 százaléka viszonyul kedvezően Ukrajnához.
Mások viszont abban reménykednek, hogy a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz szeparatista lázadás miatt keletkezett ellenséges államközi viszony lassan oldódni kezd, s rendeződik Moszkva kapcsolata is a nyugati hatalmakkal. A Levada felmérése bizonyítja, hogy az oroszok 54 százaléka erre számít. Álláspontjuk jelentősen eltér az egy évvel korábbitól, hiszen akkor a többségük pesszimista volt. Igaz, a Krím megszerzését 86 százalékuk továbbra is helyesli. (A Kreml azonban száz százalékig biztos abban, hogy a területet megtartja; visszaadásáról hallani sem akar.)
Egy másik orosz közvélemény-kutató központ, a FOM azt próbálta kipuhatolni, hogy milyen hatást gyakorolt az orosz gazdaságra a Krím elfoglalása. Meglepő eredmény jött ki: a válaszadók alig 28 százaléka mondta csak azt, hogy jótékonyan.
A Levada és a Kijevi nemzetközi szociológiai intézet közös kutatásából ugyanakkor az derül ki, hogy az orosz átlagemberek 82 százaléka kedvezően viszonyul az ukrajnai átlagpolgárokhoz. Ukrajnában is hasonló a helyzet: a helyiek 77 százaléka beszélt barátságos hangnemben a hétköznapi orosz emberekről. A két országban a megkérdezettek fele támogatja a határok megnyitását, valamint a vízumkötelezettség és a vámok eltörlését.
A kedvező vélemények ellenére több elemző is arra figyelmeztet, hogy csalóka a felmérés eredménye. A vélemények ugyanis azért sikeredtek ilyenre, mert mérséklődött a politikai hisztériakeltés és a másik féllel szemben folytatott állami lejárató propagandakampány, s alábbhagytak a – Moszkva által szított – harcok Kelet-Ukrajnában.
