A temerini Szent Cecília egyházi kórus a virágvasárnapi passió előadásakor (Góbor Béla felvétele)
Virágvasárnappal elkezdődött a nagyhét. Katolikus templomainkban a virágvasárnapi szertartás barkaszenteléssel kezdődött, majd körmenettel, illetve templomba való bevonulással folytatódott. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát hamvazószerdán a pap. A szentmisén ekkor olvasták fel (adták elő) Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
A nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja. A húsvéti szent három nap (nagycsütörtök, péntek és szombat) első napja. Ez a nap Jézus és apostolainak utolsó vacsorája, Jézus szenvedésének előestéje. A szentmise elején, a glóriát követően elnémul az orgona, elhallgatnak a harangok. Azt tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A nagycsütörtöki szentmise sajátos szertartása a lábmosás, ez a szeretet jele. A szentmisét bemutató pap úgy mossa meg a tizenkét kiválasztott („apostol”) lábát, ahogyan Jézus tette egykor az apostolokkal az utolsó vacsorán, amikor szeretetének végső jelét adta.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A passiót katolikus templomainkban énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Temerinben a passiót, Szent János evangélista szerint a Szent Cecília egyházi kórus tagjai dramatizálva adják elő Csernyák Zsuzsanna kántor vezetésével.
Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre.
