2024. május 5., vasárnap

A válság és mi

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását dr. Losoncz Alpár filozófus

A temerini születésű Losoncz Alpár filozófus 2018. november 18-án lett akadémikus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Társadalomtudományi Osztályának levelező tagja. Az újvidéki Műszaki Kar Társadalomtudományi Katedrájának egyetemi rendes tanára szerdán este Űjvidéken, a Nikola Pašić utca 6. alatti Platoneum épület dísztermében A válság fogalmának a változása a mai korban címmel tartotta meg székfoglaló, akadémiai előadását.

A társadalmi-művelődési élet jeles képviselőinek és az egybegyűlteknek dr. Stevan Pilipović akadémikus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozatának elnöke méltatta Losoncz a munkásságát. Elmondta róla, hogy jogi, bölcsészkari, gazdasági stúdiumokat folytatott az  Űjvidéki Egyetemen. 1991-től vendégelőadó a Szegedi Tudományegyetem Filozófiai Tanszékén. 1998-tól az alternatív oktatási programokon kurzusvezető. A Habitus című folyóirat főszerkesztője, korábban az újvidéki Zoran Stojanovic Kiadó Közép-Európai Könyvsorozatának volt szerkesztője. Losoncz Alpárnak különböző jugoszláviai, később szerbiai, magyarországi és nemzetközi folyóiratokban és szaklapokban több száz tanulmánya, értekezése, kritikája és recenziója jelent meg. A nevéhez 16 tudományos monográfia (ebből hat társszerzős munka) kötődik, 9 kötet szerkesztésében vett részt, 137 munkát közölt szerbiai folyóiratokban (1994 és 2017 között), 27 fejezetet írt különböző monográfiákban, 27 alkalommal jelent meg munkája szerbiai és nemzetközi tudományos gyűjteményekben, 10 tudományos írását közölte nemzetközi folyóirat és 1 tankönyvet írt. A tudományos munkái mellett a mai napig rendszeresen jelennek meg publicisztikái különböző újságokban és híroldalakon...

A székfoglaló előadása után a jelenlevők feltett kérdéseire válaszolt, olvasóink számára pedig kiemelte: a válság olyan fogalom, amelynek segítségével szoktuk magyarázni a változásokat, vagy olyan fogalom, amely révén azt magyarázzuk, miért vagyunk elégedetlenek.

-- Előadásomban az utóbbi válságról szóltam, amely 2007-ben ütött ki, és olyan mély nyomokat hagyott, amelyek még hosszú ideig velünk lesznek. Régen a válság együtt járt a kritikával, és a válság együtt járt a fejlődés fogalmával is. Manapság a kritika is, a fejlődés is valamiképpen peremen vannak, nagyon nehéz őket homloktérbe emelni. A megannyi következmények közül ezek olyan súlyosak és messzemenőek és messzire ágazóak, hogy voltaképpen a válság válságáról lehetne beszélni.A világ ebben a pillanatban a válságra való várakozás állapotában van. A legnagyobb magazinok, a leghíresebb folyóiratok arról írnak, hogy küszöbön áll a válság. Különféle prognózisok vannak, de az szinte bizonyosnak tűnik mindenki számára, aki erről ír, hogy csak egy szünetben, intermezzóban vagyunk.. A válság rengeteg kérdést fölszínre dob. Olyan kérdéseket is, amelyek ennek a kornak a mélyszerkezetét érintik.

Említette, hogy a válság bizonyos korokban a fejlődést hozta...

– Ezt így hitték. Az egész modern hit ebben áll, hogy fejlődés régebben nem volt lehetséges válság nélkül. Ma nem vagyunk ebben biztosak, mert éppen azt látjuk, vannak válságok mindenfajta fejlődés nélkül. Ez egy nagyon optimista dramaturgia volt. Lehetséges, hogy ez nem volt egyéb, mint a valamiképpen az emberi fejlődés kivetítése ilyen tárdalmi jelenségekre, mint a válság. Egyes pszichológusok szerint az ember élete néhány válságból áll, abból, hogyan kecmereg ki a válságból. De nem biztos, hogy ezt ki lehet vetíteni erre a társadalmi-gazdasági helyzetre, amely más természetű. Sokkal több veszélyt, sokkal több egyensúlytalanságokt hordoz magában, mint ez az imént említett minta.

Amikor kinyitjuk az újságot, az a válságról ír. Van egy telítettség a válságot illetően. Pontosan ez mutatja, milyen mélyen beíródik a mi szótárunkba, voltaképpen nem is tudunk máshogy beszélni, csak a válság révén. Azt próbáltam magyarázni, hogy ez most nem útmutató, és hogy maga a válságnak a válsága szójátéknak tűnik. Még a válságról is csak a válság segítségével tudunk beszélni.

A témának lesz-e folytatása?

-- Persze, sokat írtam erről, és a valóság mindig utólér. Nem is én választom a témát, hanem valamiképpen adatik számomra – mondta a Sinkó- és Koncz István-díjas Losoncz Alpár filozófus, közgazdász, egyetemi tanár, akinek magyarul, szerbül, horvátul, németül, angolul, franciául, szlovákul jelennek meg írásai.