Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az online piacterek átláthatóságát javító, valamint a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló, uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megerősítő megállapodást – közölte az uniós parlament szerdán.
A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.
A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.
Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.
Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.
Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.
A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább 4 százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós bírságot kell fizetnie.
A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.
A jogszabály elfogadtatásáért keményen harcolt mind a magyar, mind a szlovák agrárminisztérium, de a többi kelet-közép-európai tagállam is felemelte a szavát a kettős mérce ellen.
Sikeres volt a V4-országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) és más közép-európai tagállamok összefogása, mert közösen elérték, hogy az Európai Bizottság módosította a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, ami lehetővé teszi a termékek kettős mércéjével szembeni fellépést – közölte a magyar agrártárca (AM) szerdán az MTI-vel.
Emlékeztettek, hogy több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye. Vizsgálatok bizonyították a jelenség létezését, amelyet végül elismert a bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is. Az agrártárca továbbra is kiáll a magyar vásárlók érdekeiért és a legfontosabb célkitűzésük, hogy a magyar családok biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá – közölték.
Kelet-Közép-Európa és fogyasztóinak győzelmeként értékelte Gabriela Matečná, szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azt, hogy az Európai Parlament (EP) szerdán jóváhagyta a termékek kettős minőségével szembeni fellépést lehetővé tevő irányelvet.
A szlovák szaktárca vezetője, az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében rámutatott: amikor a kettős élelmiszer- és termékminőség gyakorlatának problémájára és egy megoldás szükségességére felhívták a figyelmet az Európai Unió agrárminisztereinek tanácskozásán 2017 márciusában a kezdeményezésre többnyire kétkedés volt a válasz. A hátrányos megkülönböztetés által érintett – leginkább kelet-európai – országok közös nyomásgyakorlásának köszönhetően azonban, mára egy hosszú évek óta fennálló problémára sikerült megoldást találni.
Az ügy azután vált jelentős témává, hogy a szlovák agrártárca vizsgálata 2017-ben bebizonyította, hogy több multinacionális élelmiszergyártó azonos márkanév alatt, a kelet-európai piacon gyengébb minőségű termékeket értékesít, mint a nyugat-európai piacokon. A probléma orvoslásának igényével a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) már egy hónappal később közösen léptek fel Varsóban tartott csúcstalálkozójukon. A V4-ek 2017 októberében Pozsonyban tartott találkozójukon elutasították a kettős termékminőség gyakorlatát, és összeurópai megoldást sürgettek annak megoldására. Az ügyben ezt követően is folytatódott a közös fellépés.
