Helyi színdarab, történet bemutatásával ünnepelte a színjátszás 100 éves jubileumát a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József Színjátszó Csoportja. Az egykori helyi krónikás, Török Péter Tuladunai című, 1914 farsangi időszakában, Kupuszinán játszódó drámai népszínművét láthatta a közönség.
A telt ház előtt zajló ünnepélyes bemutató előtt Molnár József rendező, a Színjátszó Csoport vezetője köszöntőjében megemlékezett az évszázados múlt meghatározó eseményeiről, személyiségeiről: ,,Száz évvel ezelőtt, a nagy háború után, a bizonytalansággal teli hónapokban idősebb Sturcz József kántortanító úgy érezte, hogy a színjátszás életrehívásával erősítheti a kitartást, a reményt őseinkben, falunk akkori lakóiban. A választás Szigligeti Ede A cigány című népszínművére esett. Az ősbemutatóra 1919. augusztus 1-jén, a kupuszinai búcsú után került sor. Az előadás nagy sikert aratott és ezzel falunk színjátszása elindult az immár száz éve tartó útján. Lelkes és tehetséges amatőr színészeink kezdetben népszínműveket és vallási témájú darabokat mutattak be, kiegészítve azzal, hogy a két világháború között az akkori törvényeknek megfelelően minden magyar nyelvű előadás előtt szerb nyelvű egyfelvonásos előadást is be kellett mutatni. A színjátszás a második világháború éveiben sem szakadt meg. A második világháború után ifjabb Sturcz József lép apja örökébe, átvéve a rendezői feladatokat. 1947-ben megalakul a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, szárnyai alá véve a helyi színjátszást is. Sturcz tanítóbácsi a felnőttek mellett nagy hangsúlyt fektetett az iskolai diákszínjátszás fontosságára is. Mesejátékokat, gyermekszíndarabokat tanított be a gyerekeknek. Ahogy haladunk az időben a népszínművek mellett inkább megjelennek a zenés vígjátékok is a társulat repertoárjában. Jelen vannak a nagyszerű vidámestek, tréfás jelenetekkel, bohózatokkal és fülbemászó énekszámokkal kiegészítve. A nyugat-bácskai falvakat tömörítő Négyesfogat rendezvénysorozat szintén gyakori szereplői a színjátszók. 1978-ban az egyesület vezetősége úgy dönt, a fiatalabb korosztálynak is lehetőséget ad a rendezésre, ezért hamarosan a meglévő mellé újabb színjátszócsoport is alakul, a lelkes közönség nagy örömére. Mindkét csoport előadásait, színdarabjait nagy érdeklődéssel, örömmel várták és fogadták. Az újonnan megalakult csoport első rendezője Zsivu Péter tanár lett, majd őt Szmolenicki József követte, több felejthetetlen előadással. A színjátszásban számomra a mérföldkövet az 1989. év jelenti. Ekkor a visszavonuló Sturcz József tanító bácsi úgy dönt, hogy rám bízza a rendezést, hiszen ekkor már húszéves színjátszói tapasztalattal rendelkeztem. A ’90- es években Dienes Mihály vezetésével megalakul egy új csoport is, így ismét két előadásnak örvendhet a nagyérdemű közönség. 1999-től napjainkig ismét egy csoport tevékenykedik az én vezetésemmel, időközben felvéve a Sturcz József Színjátszó Csoport nevet. Az elmúlt években egy nagyszerű színészünk, Gosszé Endre kezdte bontogatni írói és rendezői tehetségét. Reméltük, hogy ő lehet az, aki a rendezők nyomába lép. Sajnos a sors, a halál közbeszólt... pótolhatatlan veszteséget okozva ezzel közösségünknek. Kedves emlékét örökké szívünkben őrizzük.
Az 1996 óta megrendezésre kerülő Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának a kezdettől fogva állandó résztvevői vagyunk, az idén immár ötödik alkalommal házigazdái is. Számos szép díjban, elismerésben részesültünk az évek alatt. Színjátszó társulatunk áldozatos munkája elismeréseként, megkoronázásaként Budapesten, 2015. augusztus 19-én az Államalapító Szent István-napi ünnepségek keretében Orbán Viktor miniszterelnök úr, vagyis Magyarország Kormánya Külhoni Magyarságért Díjjal jutalmazta társulatunkat.”
A mostani, Tuladunai című ünnepi előadásról a rendező elmondta:
– A darab igyekszik elénk tárni, hogyan éltek falunk lakói több mint száz évvel ezelőtt. Társulatunk mindent megtett azért, hogy elnyerje a közönség tetszését. Megjegyezném még, utólag értesültünk róla, hogy a szerző, Török Péter bácsi 1919-ben született, tehát maga is most lenne százéves. Száz esztendő alatt falunk szinte minden lakója hozzásegített a színjátszás életben tartásához. Rendezők, zenei rendezők, koreográfusok, sok-sok színész, zenész. táncos, a háttérmunkások és nem utolsósorban a lelkes közönség. Mindenkinek, mindenért nagy köszönet jár – hallottuk Molnár Józseftől.
Az ünnepi előadás műfaja a társulattól nem megszokott drámai, tragikus elemekben bővelkedik. Alaptörténete, hogy annak idején a túlnépesedés következtében nem jutott elegendő földterület egyes gazdáknak, ezért kirajzás zajlott az úgynevezett, Tuladuna részre, a mai Horvátország területére és a kupuszinai, illetve a tuladunai lakosok között különböző szerelmi, családi drámák történtek.
Péter István, a színmű szerzőjének unokája is játszik a darabban. Erről többek között a következőket nyilatkozta:
– Erről a darabról tudni kell, hogy az eredeti szövegkönyv szerint hosszabb terjedelmű, a közelebbi múltban az egyesület ki is adta kis könyv formájában, mintegy tisztelegve egy falusi ember szerzői ambíciói előtt. A nagyapám, ha jól emlékszem, annak idején hat budapesti színháznak is elküldte a szövegkönyvet, és minden alkalommal visszautasították. Jómagam gyerekként ilyenfajta igyekvő, alkotó, teremtő légkörben nőttem fel. Nagyapámról tudni kell, hogy egy hihetetlenül igénytelen, ugyanakkor fantasztikusan szorgalmas ember volt. Piacozott Zágrábban, évente nyolc hónapon keresztül naponta, máskülönben a földet művelte. A kemény és emberpróbáló paraszti, gazdálkodói munka mellett esténként, illetve szűkös szabadidejében szépirodalmat olvasott, továbbá hasonló történeteket írt, regélt. Hogy mindennek az emberi, szellemi értéknek, örökségnek tevékeny részese, továbbvivője lehetek, számomra elmondhatatlan öröm és büszkeség – hallottuk a szerző unokájától.
A Tuladunai című színmű szereplői: Csernai Panna, Tadián Viola, Molnár Oszkár, Zsivu Péter, Molnár Dávid, Limburger Dávid, Tadián Zsolt, Limburger Emília, Rekettye Emília, Guzsvány Jázmin, Kiss Gábor, Péter István, Rekettye Andrea, Kiss Katalin, Dubacz Éva, Limburger Georgina, Tumbász Dávid, Magyar Péter.
A zenei összeállítás mgr. Dienes László és Koleszár Nándor érdeme. A díszlet és a technika a Petőfi Sándor ME lelkes szakértőinek, illetve kreatív csapatának érdeme.
A darab az április 5. és 14. között Kupuszinán zajló Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIV. Találkozójának nyitóelőadása lesz. Az idei színjátszó-ünnep keretében huszonhárom előadást láthat a nagyérdemű. A szervezők, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a házigazda, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata mindenkit szeretettel hív és vár, ünnepeljük együtt az amatőr színjátszást, egymás produkcióit.
