2024. április 26., péntek

Startolhat a családvédelmi akcióterv

Elfogadta az Országgyűlés az intézkedéscsomag bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a kormány családvédelmi akciótervének bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. A parlament 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatát. A Demokratikus Koalíció a javaslat ellen szavazott, a Párbeszéd képviselői tartózkodtak.

A JOBBIK, AZ MSZP ÉS AZ LMP IS MEGSZAVAZTA

A törvénymódosítás elfogadását megelőző vitában a kormánypártok és az ellenzék bírálták egymást, noha a DK és a Párbeszéd kivételével – a csomag szűkösségét hangoztatva ugyan – az ellenzéki pártok is megszavazták az akciótervet. Az MSZP képviselőcsoportja három módosító javaslatot nyújtott be, ezek a kedvezményekhez csatolnák volna a széleskörű lakbértámogatást, és a minimálnyugdíj emelését is. A kormánypárti többség azonban elutasította ezeket az indítványokat.

Budapest, 2019. m�rcius 19.
Nov�k Katalin, az Emberi Er�forr�sok Miniszt�rium�nak csal�d- �s ifj�s�g�gy�rt felel�s �llamtitk�ra (j) besz�det mond a pulpituson a csal�dv�delmi akci�terv bevezet�s�hez sz�ks�ges t�rv�nym�dos�t�sokr�l sz�l� vit�ban az Orsz�g

Legyen a családvédelmi akció egy nemzeti ügy! – vetette fel az előterjesztőként felszólaló Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

„Európa lassan öngyilkosságot követ el, mert ha lemondunk a keresztény kultúráról és ezzel párhuzamosan lemondunk arról, hogy segítsük az európai gyermekek megszületését és az európai fiatalok családalapítását, akkor ez gyakorlatilag az önfeladáshoz, az öngyilkossághoz vezető út” – fogalmazott.

Hozzátette: az ellenzéki pártok Brüsszelben szinte minden olyan javaslatot megszavaztak, amelyik a családok helyett a migrációt támogatná; „mi, magyarok ezt nem nézhetjük tétlenül”.

Rétvári Bence kiemelte: a kormányzat hivatali ideje alatt a 28.-ról a 16. helyre ugrottunk az Európai Unión belül a termékenység és a gyermekvállalási kedv terén.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a magyarság legsúlyosabb sorstragédiájának nevezte a népességfogyást, jelezve, akkor is támogatja a csomagot, ha az „fékezett habzású”, hiszen egyes esetekben olyannyira leszűkítik a támogatottak körét, hogy csak pár ezer vagy tízezer család veheti igénybe az adott juttatást. Szerinte a kedvezményes hitelek mellett a támogatásokat is ki kellene terjeszteni, négy helyett az eredetileg tervezett három gyermek után kellene szja-mentességet adni. Fontosnak nevezte, hogy jellemzően ne csak a július elseje után születendő gyermekekre járjon támogatás, a nagycsaládosok pedig használt autót is vásárolhassanak.

Keresztes László Lóránt (LMP) nemzeti tragédiaként beszélt a demográfiai trendekről, akárcsak az elvándorlásról, amelynek megállítására átfogó intézkedéssorozatot, gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett. Jelezte, az akciótervet akkor is támogatják, ha „nagyon szűkös”, mert jó irányba tett elégtelen lépésnek tartják azt.

Gréczy Zsolt (DK) szerint az Orbán-kormány megbukott a családpolitikában. Állítása szerint elmúlt kilenc évben ezer bölcsődei hely és 200 ezer embert befogadni képes stadionok épültek, miközben romlik a gyermekegészségügy állapota. Szerinte a kormányzat – pótcselekvésként – jórészt hitelt kínál a családoknak, miközben rettenetes az eladósodottság, így ez legfeljebb a legvagyonosabbak számára jelent támogatást.

Boldog István (Fidesz) kiemelte: a képviselőknek azt kell biztosítaniuk, hogy ezer esztendő múlva is a magyar legyen a Kárpát-medence legnagyobb nemzete, a kormányzat intézkedéseivel pedig a szocialista kabinetek megszorításait állítva szembe.

A kormányzat családpolitikai intézkedéseiről és a demográfiai trendek javulásáról beszélt Soltész Miklós (KDNP), megemlítve, a házasságkötések száma 50 százalékkal nőtt, a válásoké ötödével, az abortuszoké negyedével csökkent, miközben emelkedett a gyermekvállalási ráta. „Meghatónak” nevezve a baloldal családokért való aggódását, miközben szerinte korábbi családpolitikájuk egy dologra korlátozódott: Gyurcsány és Gyurcsányné mindennapi jólétének biztosítására, kormányzásuk idején pedig tönkretették az addig elért vívmányokat.

AZ AKCIÓTERV RENDELKEZÉSEI

Az Országgyűlés döntése nyomán július 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: az állam készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a 2019. július 1. és 2022. december 31. között megkötött hitelszerződések alapján folyósított, az úgynevezett babaváró támogatással nyújtott banki kölcsönökre.

Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100 százaléka.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása azt is tartalmazza, hogy a babaváró támogatással nyújtott hitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosítékot nem írhat elő.

A kormány felhatalmazást kap továbbá arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait.

Az elfogadott módosítás érinti a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt is a babaváró támogatásnak, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlási támogatásának szja-mentessége érdekében.

A 2022 végéig igényelhető, maximum 10 millió forintos, kamatmentes babaváró támogatás szabadon felhasználható, házaspárok vehetik igénybe, ha a feleség legalább 18, de legfeljebb 40 éves, egyikük dolgozik vagy biztosított, büntetlen előéletűek és nincs adótartozásuk. A törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lehet, de ha úton van az első baba, a várandósság 12. hetétől felfüggeszthető a visszafizetés. Ha csak egyetlen gyermek érkezik a családba, a hitel mindenképpen kamatmentes marad, de ha három utód születik, a teljes összeget elengedi az állam.

A nagycsaládosoknak új, hétszemélyes autó vásárlásához legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást nyújt az állam, maximum a jármű árának 50 százalékáig. Ez a lehetőség is 2022-ig áll fenn.