2024. április 26., péntek

„Vajdaság nem szenved hiányt”

Az SZHP szerint nincs szükség külön finanszírozási törvényre

Sem a Szerb Haladó Párt, sem pedig a Szerbiai Szocialista Párt nem támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozásáról és a Vajdaságról szóló határozat újratárgyalását, amit Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, illetve két képviselőtársa, Olena Papuga és Nada Lazić terjesztett a parlament elé.

Vajdaság székvárosa madártávlatból(Ótos András felvétele)

Vajdaság székvárosa madártávlatból(Ótos András felvétele)

A Vajdaság finanszírozása és a Vajdaságot érintő rezolúció kapcsán a parlamentben számos felszólalás elhangzott. Egyebek között az SZSZP képviselői arra igyekeztek rámutatni, hogy ők ugyan támogatják azt az elképzelést, miszerint Vajdaságnak autonómiával kell rendelkeznie, ám nem olyan autonómiával, amit a Liga képviselői a törvényjavaslatban felvázoltak. Szerintük a tartománynak értelmetlen külön igazgatással rendelkeznie, illetve azt is cáfolni próbálták, hogy Vajdaság hidat képez Szerbia és az Európai Unió között, vagyis jelentősen hozzájárul az eurointegráció folyamatához. Neđo Jovanović, az SZSZP képviselője ennek kapcsán feltette a kérdést: milyen módon jelent hidat Vajdaság az EU és Szerbia között, illetve Čanak úgy érzi, hogy Szerbia többi része hátráltatja az eurointegrációs folyamatokat?

Azt is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslatok alkotmányellenesek, és elfogadhatatlanok. Jovanović arra is rákérdezett, hogy ha az Alkotmány 2008-at jelölte meg a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadásának határidejeként, az akkori demokrata hatalom, amellyel egyeztetve átadták a parlament napirendjén szereplő törvényjavaslatokat, miért nem tett eleget a kötelezettségeinek.

Fotó:Beta

Fotó:Beta

Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter, aki szintén jelen volt a Vajdaságot érintő vitán, arra hívta fel többek között a jelenlevő képviselők figyelmét, hogy Vajdaság gazdaságára és mezőgazdaságára a legnagyobb csapást a korábbi hatalom piacliberalizációja mérte.

Az SZHP képviselői ugyanakkor arra igyekeztek rámutatni, hogy Vajdaság nem szenved hiányt, így nincs szükség külön jogszabályra, ami a tartomány finanszírozására vonatkozna. Mint mondta, számos projektum volt és van folyamatban, amely Vajdaság javát szolgálja, mint a gyorsvasút, vagy az autópálya építése. Aleksandar Martinović, az SZHP képviselője nyomatékosította, hogy pártja nem támogatja a törvényjavaslatokat, ellene fog szavazni, ugyanis véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a tartomány más elbírálásban részesüljön az ország többi részétől, ugyanakkor elfogadhatatlannak találta a Vajdaságról szóló határozatban kiemelt autonómia kérdését is. Szerinte Čanak autonómiával kapcsolatos politikai hozzáállása azt feltételezi, hogy a Liga képviselője Vajdaság teljes önállóságát, föderatív státuszát, állami létformáját képzelte el. Ez pedig véleménye szerint elfogadhatatlan. Azt  is hozzátette, hogy a vajdaságiak között többen nem akarnak autonómiát, mint igen. Tiszteletben tartja ugyanakkor, hogy Čanak azok közé tartozik, aki a parlamentben és nem az utcán kér érvényesülést politikai céljaihoz.

Nenad Čanak reagálva képviselőtársai megjegyzésére rámutatott, ő valóban nem támogatja az utcai tüntetést, mert hatalomváltást nem lehet az utcán elérni, csak választásokon keresztül. Mint emlékeztetett, kétszer volt legitim utcai tüntetés, az egyiket az igazságos választások lebonyolításáért szervezték, a másikat pedig a választási eredmények valóságtartalmáért. Azzal folytatta ugyanakkor, hogy Vajdaság kérdése Szerbia demokratikus berendezésének kérdése. Az Alkotmány kötelezi az államot rá. Vajdaság nem azt kéri, hogy többet kapjon mint bárki más, hanem azt kéri, hogy kevesebbet vegyenek el tőle és több maradjon a tartomány számára. Az autóutak és a vasút megépítése pedig állami projektum és nem csak a tartomány élvezi azok hozományát.

Elmagyarázta ugyanakkor, hogy nem föderációban gondolkodik, hanem regionális egységekben, amit Szerbia többi részében is meg lehetne valósítani. A mostanitól eltérő hatalmi rendszerrel valós decentralizációt lehetne létrehozni, így a hatalom és a pénzek elosztása is igazságosabb lenne. És nem kellene Belgrád morzsáira várni.