2024. április 26., péntek

A dialógusnak a parlamentben a helye

A tüntető polgárokkal szívesen tárgyal az államelnök, az ellenzéki vezetőkből azonban nem kér – Ana Brnabić: A hatalom nem ingott meg

– A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen 1999-ben végrehajtott NATO-légitámadás nem hozott békét Koszovó területén, de olyan társadalmat sem teremtett, amelynek az alapjait a demokrácia jelentené, hosszan tartó politikai egyensúly sem született – értékelte a katonai hadművelet huszadik évfordulója alkalmából megtartott mai belgrádi konferencián Aleksandar Vučić államfő.

Fotó: Beta

Fotó: Beta

Meggyőződésének adott hangot, hogy a Szerbiával való kommunikáció nélkül a koszovói albánok nem lesznek képesek semmit sem elérni. Kifejtette, hogy a bombázás csak annyiban változtatott Koszovó helyzetén, hogy a NATO kezébe került a hatalom, amely lehetővé tette, hogy a koszovói albánok irányítsák adminisztratív értelemben a tartomány területét, más megoldás azonban nem született, nem oldódott meg a szerbek és albánok közötti évszázados ellentét, nem sikerült szavatolni a tartós béke alapjait sem. Szerbia számára rettenetesen nehéz idők voltak ezek, melyek jelképe ma is ugyanaz, amit a NATO-ban csupán járulékos kárnak neveztek: a légicsapások áldozatául esett gyermekek. Ez a kilenc gyermekélet ma is erős üzenetet hordoz, szimbólumnak számít, s elsősorban ezekről a gyerekekről kell megemlékeznünk, amikor a bombázásokra gondolunk, jelentette ki Vučić. Komoly bűntettnek számítanak a légicsapások, értékelte, de hozzátette azt is, hogy a szerb népet nem igázták le akkor sem, de a következő, immár mögöttünk álló húsz évben sem. Egy kis ország és nép ellen elkövetett gaztett volt a bombázás, jelentette ki.

A NATO-val megvalósított kapcsolatokról szólva elmondta, Szerbia megfelelő kapcsolatokra törekszik, de katonai értelemben továbbra is neutrális állam kíván lenni, nem akar csatlakozni az észak-atlanti szövetséghez. Habár, tette hozzá, meggyőződése, hogy a katonai szövetség szívesebben látná a soraiban Szerbiát, akárcsak a régióbeli országokat, amelyek rohantak a NATO-tagság elnyerése felé.

Vučić közölte azt is, hogy a katonai parádé mégsem március 24-én lesz, ahogyan azt korábban tervezték. Arra kérte a védelmi minisztériumot, hogy azt ne a bombázásokhoz, hanem a fasizmus felett aratott győzelemhez kössék, s így május 9-én tartsák meg. Március 24-én, Nišben, ezek szerint, katonai felvonulás nélküli megemlékezést tartanak.

VOLT EZ MÁR ROSSZABB IS…

Az államfő a sajtónak adott nyilatkozatában kitért a tüntetésekkel kapcsolatos hétvégi eseményekre is, amikor a tüntetők egy része behatolt a szerb közszolgálati tévé székházába, majd másnap áttörte az elnöki palota köré helyezett kordont, miközben az államfő rendkívüli sajtótájékoztatót tartott odabent. Azt mondta, hogy maga készen áll arra, hogy beszélgessen a közszolgálati televízióról, arra azonban nem hajlandó, hogy egyes ellenzéki politikusokkal vitatkozzon erről. Úgy fogalmazott, elfogadja, hogy a polgárokkal dialógust folytasson, ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a Szerb Haladó Párt egyetlen szerkesztőt sem hozott a Szerbiai Rádió és Televízióba. Megítélése szerint az ellenzék egy része hatalmas hibát követett el a hétvégi rendbontásokkal, ezeket pedig azért tette meg, mert nem tudott mit kezdeni a haragjával, frusztrációival, tehetetlenségével, továbbá azért, mert valódi politikai programmal nem is rendelkezik.

A vasárnapi tüntetők egy csoportja (Fotó: Beta)

A vasárnapi tüntetők egy csoportja (Fotó: Beta)

Arról is beszélt, hogy maga demokratikus úton, a polgárok szavazatainak köszönhetően került hatalomra, és ezt tanácsolja másoknak is. Az államvezetőségig nem motorfűrészekkel, mások épületeibe betörve vezet az út, mondta.

Szombaton a köztévé épülete előtti tüntetésen 687-en voltak – tette hozzá Vučić. Ez a szám csöppet sem kevés, éppen ellenkezőleg – folytatta –, tiszteletben kell tartani és beszélni kell ezekkel a polgárokkal. Megítélése szerint az emberek többségének nem tetszik az ellenzék fellépése. Köszönetet mondott ezért a polgároknak, de az ellenzéknek is, amiért saját maga ellen cselekszik, kiabál és erőszakot alkalmaz. Azt mondta, nem fél az ellenzéknek ezen részétől, mert maga becsületesen dolgozik, nem lopott semmit, és nem is fasiszta. A dialógusnak a parlamentben kell folynia – értékelte –, készen áll erre. Nem tartja valószínűnek, hogy újra erőszakot alkalmazna az ellenzék egy része, de arról biztosított mindenkit, hogy az állam reagálni fog, amint ilyen eset megtörténik. Sajnálatának adott hangot, hogy a belgrádi események kihatnak majd a turizmusra és a beruházásokra is, de – mint hozzáfűzte – az ellenzék sokkal rosszabb dolgokat is művelt már a múltban.

HIGGADTAN, TÖRVÉNYTISZTELŐEN

Az Európai Uniónak az az álláspontja, hogy a tüntetéseknek békésen kell zajlaniuk, ahogyan az korábban, a mögöttünk lévő hétvége előtt volt, ismertette Maja Kocijančič, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtófelelőse. Békés viszonyulásra, visszafogottságra szólított fel. A békés demonstrációk alapvető demokratikus jognak számítanak, jelentette ki, de azoknak a törvényes keretek között kell maradniuk, ahogyan arra a hétvége előtti hetekben is számtalan példa volt. Megítélése szerint a parlamentnek szavatolnia kell a párbeszéd lehetőségét, s fontos szerepet kell betölteniük a civil szervezeteknek is.

JÓ SZOLGÁLATOT TETTEK PRISTINÁNAK?

Ana Brnabić kormányfő úgy értékelte, hogy a hétvégi tüntetések nem ingatták meg a hatalmat, Boško Obradovićot, a szélsőjobboldali Dveri mozgalom vezetőjét pedig azzal vádolta meg, hogy az erőszakos tettek középpontjában állt, ezzel voltaképpen átvette a tüntetések irányítását, és így megfosztotta a békésen tüntető polgárokat attól a lehetőségtől, hogy megfelelő módon nyilvánítsák ki elégedetlenségüket. Mint mondta, egy olyan kisebbségnek az akcióját láthattuk a hétvégén, amely Obradović, Dragan Đilas és Vuk Jeremić köré szerveződött. A hétvégi rendbontás csupán azt eredményezte, hogy a világsajtó nem a koszovói etnikai erőszak évfordulójával foglalkozott, hanem a belgrádi tüntetésekkel, Pristinának jó szolgálatot tettek ezzel az ellenzékhez tartozók.

Hasonlóképpen nyilatkozott az eseményekről Ivica Dačić külügyminiszter is. Közölte, hogy éppen akkor, amikor egészen másról kellett volna az egész világnak beszélnie, a szerbiai ellenzék egy része elterelte a figyelmet a koszovói etnikai tisztogatásnak a témájáról és a zavargásokra irányította a nemzetközi közvélemény figyelmét. Megítélése szerint azoknak felel meg az ilyen helyzet, akik nem szeretnének stabil szerb államot látni, olyan időkben történik ugyanis mindez, amikor Belgrád sikeresen visszahelyezte a tárgyalóasztalra Koszovó kérdését, úgy, hogy sokan már korábban elkönyvelték, mi lesz a tartomány sorsa. Dačić szerint a megmozdulások nagy kárt okoztak, s értetlenül áll annak ténye előtt, hogy egyetlen külföldi nagykövetség sem reagált a történtek miatt.

LÁNCFŰRÉSZ- ÉS AKASZTÓFAPOLITIKA

A hétvégén Igor Mirović tartományi kormányfő közleményben ítélte el a tüntetők egy részénék magatartását. Erőszakos cselekedetnek minősítette a történteket és véleményénak adott hangot, hogy a láncfűrészek és akasztófák megfelelően jellemzik, milyen politikát is folytat a mai szerbiai ellenzék.

HORVÁT AGGODALOM

A belgrádi tüntetések kapcsán megszólalt Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő is, aki aggodalmának adott hangot, mert szerinte Szerbia esetleges destabilizációja a régió egészének a destabilizációját is jelentené. Nem kívánt véleményt nyilvánítani magukról a tüntetésekről, azt mondta, az Szerbia belügye, amibe nem kíván beleszólni. Egyedül azt szeretné, ha a szomszédos államban fennmaradna a politikai egyensúly, jelentette ki.