A 26. Kopaoniki Üzleti Fórum „Szerbia tíz évvel a nagy recesszió után: az erőteljes növekedést megcélozni” mottóval kerül megrendezésre. Az idei fórum témája a szerbiai gazdasági és szerkezeti reformok programjának megtárgyalása, de panelbeszélgetések keretében próbálják meg kielemezni, hogy mit tanulhatunk másoktól és a múltból. A bejelentések szerint elsősorban arra fókuszálnak majd, hogyan lehetne elérni egy gyors növekedési tempót, amivel belátható időn belül el lehetne érni az Európai Unió gazdasági fejlettségi szintjét.
Aleksandar Vlahović egy korábbi üzleti fórumon (fotó: Beta/Archív)
Ebben az évben már 26. alkalommal szervezik meg az ismert hegyi üdülőhelyen a sokszor csak „szerb Davosként” emlegetett Kopaoniki Üzleti Fórumot március 3-a és 6-a között. A tavalyi, jubiláris 25. összejövetelnek mintegy ezer résztvevője volt, ami rekordnak számított. Idén pedig mintegy 1300 üzletemberre politikusra, közgazdászra számítanak. Összesen 26 panelbeszélgetést három plenáris ülést és hat különleges eseményt terveznek megvalósítani a rendezvény ideje alatt, melynek szervezője a Szerbiai Közgazdászok Szövetsége, valamint a Mastercard kompánia. Jelena Ristić, a Mastercard szerbiai, montenegrói és bosznia-hercegovinai részlegének igazgatója az idei fórummal kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva kiemelte, hogy már negyedik alkalommal társszervezők, és eddig is a nők gazdaságban betöltött szerepének erősítésére, a nemi egyenjogúság kibontakoztatására törekedtek, és azt szeretnék, ha mindez nem puszta frázis maradna, hanem a gyakorlatban is eredményeket érnének el.
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke elmondta, hogy az idei fórum témája a kreatív gazdaság, a makrogazdasági mutatószámok, valamint a szerbiai szerkezeti reformok eredményeinek a megtárgyalása, illetve az egészségbiztosítási rendszernek a reformja is terítékre kerül. Idén már tíz éve annak, hogy Szerbiában begyűrűzött a gazdasági világválság hatása. Annak idején, a 2008-ban induló válság ugyanis Szerbiában 2009 első negyedében éreztette igazán hatásait. Emlékezzünk rá, hogy előzőleg az akkori politikusaink azt mondták, bennünket ez a válság nem fog érinteni.
Ez alkalommal át fogják tekinteni, hogy az elmúlt 10 év alatt mi minden történt a hazai gazdasági élet területén, és milyen következményekkel járt a világgazdasági válság, illetve hogyan sikerült Szerbiának a válság következményeit a mai napig valamennyire kiheverni. Ahhoz, hogy csatlakozni tudjunk az Európai Unióhoz, a jövőben is jelentős gazdasági növekedésre lenne szükség, aminek az aránya el kell hogy érje az évi 5-6 százalékot – mondta Vlahović.
Ezenkívül az idei üzleti fórumon szó lesz a startupokról, a szerbiai gazdaság digitalizációjáról, illetve a regionális gazdasági folyamatokról, melyek a nyugat-balkáni térségben zajlanak jelenleg. Azt is elmondta, hogy különleges vendégeket is meghívtak az idei eseményre, a második napon pedig Anna Brnabić miniszterelnök is ellátogat a fórumra, és felszólal Jorgovanka Tabaković, a jegybank kormányzója, valamint Siniša Mali pénzügyminiszter is. De ott lesznek minisztereink is, Zorana Mihajlović, Zoran Đorđević, Goran Knežević, Mladen Šarčević.
Az idén első alkalommal meghívták erre az eseményre Christian Danielssont, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóját is. A régió szinte valamennyi gazdasági kamarája képviselteti magát a rendezvényen. Ezenkívül itt lesznek az Európai Beruházási Bank, az Európai Fejlesztési Bank, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői is. A Világbank a rendezvényen mutatja be azt a projektumot, amely Szerbia még gyorsabb gazdasági fejlesztését célozza.
A bejelentések szerint a fórumon tehát ezernél is több szakember, magas rangú állami tisztségviselő, a régió és a világ, valamint hazai üzletemberek lesznek jelen. Aleksandar Vlahović emlékeztetett, hogy a fórum alapvető célja, hogy platformot hozzon létre, ahol a felek véleményt cserélhetnek, és ahol érvelő vitát lehet folytatni a szerb gazdaságról, de arról is, hogy a szerb kormánynak és a Szerb Nemzeti Banknak milyen intézkedéseket kellene foganatosítania a következő időszakban a gazdasági növekedés serkentése és a polgárok jóléte érdekében.
