Nincs olyan ember, aki a betegség helyett nem az egészséget választaná. Néhányan készek ennek érdekében bármit és bármilyen gyógymódot kipróbálni. Vannak, akik a hagyományos gyógymódot hamis gyógymódokra váltják és olyan önjelölt gyógyítókhoz mennek, akik gyanús eszközökkel, saját kezűleg kikevert, ám nem ellenőrzött szirupokkal, tinktúrával, kétséget keltő szerekkel kezelnek. A hozzá nem értő gyógykezelés pedig nem egyszer okozta már a betegség elmélyülését, vagy éppen a halál bekövetkeztét. Bár súlyos bűncselekménynek számít a kuruzslás, mégis Szerbiában aranykorát éli, amit a szakemberek azzal magyaráznak, hogy csökkent a bizalom az orvosokban.
A kuruzslás súlyos bűncselekménynek számít (Gergely Árpád illusztrációja)
A büntetőjogi törvény akár 3 év letöltendő börtönbüntetéssel is terhelheti azt, aki gyógyítással és egészségügyi ellátás nyújtásával foglalkozik, de nincs meg hozzá a kellő szaktudása. Súlyos bűncselekménynek számít a szaktudás nélküli gyógykezelés, mégis a bíróság előtt nagyon kevesen felelnek a szakértelemhiány miatt.
Legutóbb nagy port kavart, miután egy magát gyógyítónak kikiáltott férfi növényi olajokkal próbálta kikezelni az egyik páciensét, akinek agydaganata volt. Meggyőzte a fiatal beteget, még véletlenül sem vesse sebészi beavatkozás alá magát.
Mint kiderült, több mint száz eurót csalt ki a betegtől a kezelésekért, amelyek nem segítettek rajta, végül belehalt a betegségébe. A bíróság ugyanakkor nem tudta felelősségre vonni, hiszen a „gyógyító” azzal védekezett, hogy csak tanácsokkal látta el a 31 éves fiatalembert.
Ha valaki beteg, mindenre hajlandó a gyógyulása érdekében (Gergely Árpád illusztrációja)
A rendőrségi nyilvántartás szerint Szerbia területén megközelítőleg 2000 kuruzsló dolgozik. Bűnvádi eljárás csak nagyon kevesük ellen folyik. A 2017-es évben 967 esetben érkezett a rendőrségre feljelentés, tavaly azonban már kevesebb, csak 789. A legutóbbi adatok alapján Szabadkán, Belgrádban, Nišben, Valjevon és Užicen a bíróságon a kuruzslók ellen bírósági ítélet szinte nem is született. A múlt évben Szabadkán, Užicen és Nišben nem is folytattak bírósági eljárást kuruzslók ellen, Újvidéken pedig csak egy ilyen eset volt. Belgrádban ugyanakkor 11 esetet jegyeztek a bíróságon, és csak egy esetben büntettek meg valakit.
Dr. Saša Marković, a belgrádi rendőrség családon belüli erőszak megelőzésével foglalkozó osztályának vezetője nemrégiben a szerb sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, a polgárok nagyon ritkán jelentik, hogy becsapták őket, mert szégyenlik magukat.
– A csalók ügyesen választják meg áldozataikat. Az idősebb embereket könnyebb átverni, hiszen tudják, hogy a bűncselekmény bizonyításánál nagyon fontos a csaló azonosítása, és ennek az elvárásnak a gyengébb memória miatt sok esetben nem tudnak eleget tenni. Ugyanakkor a csalók feltételezése szerint az idősebb polgárok hiszékenyebbek, és rendelkeznek saját megtakarított pénzzel. Gyakran a csalókat a kórházi alkalmazottak tájékoztatják, ki rendelkezik súlyos diagnózissal, ami után a csalók alkalmat keresnek arra, hogy kapcsolatba lépjenek a beteggel. Tudják, hogy annak a legkönnyebb menedéket ajánlani, aki az után áhítozik – emelte ki a rendőrségi szakember.
Violeta Zoraja pszichológus a téma kapcsán kiemelte, a csalók az emberi érzéseket váltják jó keresetre. Sokszor egy-egy terápia több száz, vagy ezer euróba kerül.
– A betegek gyakran az után kérnek segítséget a kuruzslóktól, amikor már a hagyományos egészségügy nem hozza meg a kellő eredményeket, vagy már túlesnek minden fajta gyógykezelésen. Az ember természetéhez tartozik a remény, és így megtesz mindent, hogy megoldást találjon a felépülésére. A betegeket a halálfélelem vezeti ilyenkor, vagy az, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem tesz meg mindent az állapota javulásáért. Az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, ezt használják ki a csalók – mondta a pszichológus.
Elmondta ma már nincs arra szabály, hogy milyen típusú ember lehet a kuruzslók célközössége. Valamikor a sarlatánok a hiszékeny, naiv, alacsony tudásszinttel és gyenge szociális háttérrel rendelkező embereket célozták meg, ma viszont már mindenek előtt azt használják ki, hogy csökkent az emberek orvosokba és az egészségügyi rendszerbe vetett bizalma, illetve hogy sokat kell várni egy-egy vizsgálatra és beavatkozásra.
A kuruzslók az emberi hiszékenységet használják ki (Gergely Árpád illusztrációja)
Miután az egészségügy a társadalom talán legdemokratikusabb területe, hiszen bárki bármit szabadon állíthat, sőt akár árulhat is, ha a termék megfelelőn címkével rendelkezik, így agresszívan reklámoznak be nem jegyzett és gyanús preparátumokat, illetve az önjelölt gyógyítók is túl nagy helyet kapnak a médiában, ami szintén hozzájárul az emberek megtévesztéséhez. Mindenek előtt az érzelmileg sebezhető, meggyötört betegek és hozzátartozóik dőlnek be a manipulációnak.
A jog ugyan védi az ember egészségét, hiszen a gyógyszer-engedélyeztetés szigorú feltételek mellett lehetséges, illetve csak orvosok szabhatják meg a gyógyterápiát illetően, illetve a csalás is büntetendő, mégis a jogszabályok lehetőséget adnak a szemfényvesztésre, hiszen gyógyszer helyett étrend-kiegészítőnek vagy hagyományos növényi preparátumnak lehet nevezni az adott szert. Az elnevezés pedig már maga azt sugallja, hogy jótékony hatása is van a szernek. Vagyis a kuruzslók különböző fortélyokhoz nyúlnak.
– Ezek az emberek olyan csalók, akiknek a megélhetését mások betegsége jelenti, és ezért hamis reményt adnak és kihasználják az áldozataik gyengeségét. Olyan emberek, akik képesek másokat meggyőzni a saját „mindenre képes” módszereikről. A fellépésük és a beszédjük spontánul és meggyőzően hat. Csodát ígérnek, különböző címekkel látják el magukat és hamis autoritásokra hivatkoznak – mutatott rá a pszichológus, kiemelve, hogy a csalóktól nem lehet elvárni sem együttérzést, sem pedig lelkiismeret-furdalást. Mindeközben a páciensek legtöbbször akkor ismerik be maguknak, hogy becsapták őket, amikor már anyagilag kiszipolyozták őket és az egészségük sem javult. Ezt követően pedig már szégyenből sem jelentik fel a kuruzslót, belefáradtak és félnek a következményektől.
Violeta Zoraja ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy különbséget kell tenni az alternatív gyógymód és a kuruzslók között. Az alternatív gyógymód a hagyományos gyógykezelés kisegítőjeként lép fel és a korszerű gyógykezelés is elismeri. A kuruzslásban azonban olyan gyógymódokat alkalmaznak, amelyek nem bizonyítottak és hamisak.
Így például sokan elhitték Alan Csumak orosz önjelölt gyógyító gyógymódját, aki azt hangoztatta, hogy az, aki a teába belefőzi az újságban megjelent fényképét, gyors javulást tapasztalhat. Vagy például a Šajkaša nevű sarlatán azzal győzte meg cukorbeteg páciensét, hogy ásványvízzel váltsa fel az inzulinadagját, s ettől meggyógyul. Az 50 éves beteg három nap után súlyos állapotban került a kórházba. Meghalt. Nenad Brkić (dr. Rosa), a Rajf-generátorok népszerűsítője bíróság elé került. Ő azt állította, hogy a generátor bizonyos gyógyszerekkel gyógyítja a rákot. És bár több millió dináros haszonra tett szert ezáltal, a bíróság nem tudta bizonyítani a bűnösségét és a vádat is elvetették. Az újvidéki kuruzsló élérhetőségei a mai napig hozzáférhetők.
De a védőoltást ellenző doktornő, Slađana Velkov ellen is indult eljárás, miután az általa a rák, az AIDS és az autizmus gyógyításában népszerűsített MMS cseppekről kiderült, hogy mérgező klór-dioxid. A szer azonban a feketepiacon még mindig kapható nem csak Szerbiában, vagy a régióban, esetleg a Balkánon, hanem a fejlettebb Nyugaton is.
