2024. április 26., péntek

Éhes szarvasok

Nagy kárt tesznek a nyugat-bácskai vetésekben, gyümölcsösökben a vadak – Afrikai sertéspestist nálunk még nem regisztráltak

A kupuszinai gyümölcstermesztők arra panaszkodnak, hogy az erdőségben elegendő élelemhez nem jutó szarvasok felbecsülhetetlen károkat okoznak a főként zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságokban.

Illusztráció:A vadak télen élelmezésre szorulnak(Gergely József felvétele)

Illusztráció:A vadak télen élelmezésre szorulnak(Gergely József felvétele)

Péter István, aki egyben a kupuszinai székhelyű, regionális jellegű környezet és szellemi örökségvédő civil szervezet, a GYUSZI oszlopos tagja, elmondta, a falusi gyümölcsösökben folyamatosan kárt tesznek a szarvascsordák. Konkrétan egyszerre 50–70 szarvast is tetten értek. A polgárok igyekeznek lépéseket tenni, petíciót írtak, továbbá kerítéseket emelnek a gyümölcsösök köré. Mindez sokszor kevésnek bizonyul, már arra is van példa, hogy egyes gazdák peres úton kerestek és nyertek némi kárpótlást – nyilatkozta a gazdálkodó és a környezetvédő közösségi szervezet egyik vezetője.

Nyilvánvalóan eddig egyik ellenlépés, védekezési mód sem nyújtott hosszú  távú megoldást, ember és állat számára sem. Nem könnyű és minden egyébnél felelősebb kihívás fenntartani a természet egyensúlyát, de bizonyos, hogy az ember feladata, elsősorban az illetékes szervek felelőssége. Mindezen túl pedig egy kényes, ám nemes vállalás is, amelynek úgy a vadászegyesületek, mint a GYUSZI nevű civil szervezethez hasonló kezdeményezések igyekeznek a legtermészetesebben, dicséretes módon és érzékenységgel megfelelni.

Közvetlenül a Duna menti települések erdőségeiben is hasonló a helyzet. A bezdáni Fácán Vadászegyesület elnöke a következőket nyilatkozta:

–Igyekszünk egyensúlyban tartani a helyzetet, a vaddisznók esetében ez még sikerül is, élünk a vadászati lehetőséggel, és szerencsére hosszú évek óta nem tapasztaltunk megbetegedéseket sem. Nagy gond van viszont a szarvasokkal, amelyek a határban, a gyümölcsösökben tesznek károkat. A szarvas védett állat, tehát nem sok eszköz áll rendelkezésünkre ennek a helyzetnek a kordában tartásához – hallottuk Sipos Józseftől.

A vetések megdézsmálása mellett nagy gondot jelentenek a vaddisznók által terjesztett betegségek. Ezen a vidéken korábban a trichinellózisra volt példa, az utóbbi években pedig egész Európa az afrikai sertéspestistől retteg, amit szintén a vaddisznók terjesztenek.

DOROSZLÓN MEGÓVJÁK A VETÉST

Hegybeli József, a doroszlói Mosztonga Vadászegyesület elnöke elmondta, a doroszlói, viszonylag kis területű erdőségben meg tudták őrizni a természet egyensúlyát.

–Voltak olyan évek, amikor nagyobb gondot jelentettek a vaddisznók, mára sikerült mindezt a megfelelőképpen kezelni. Rendszeresek a vadászatok és folyamatosan igyekszünk megzavarni az állatokat, megóvni a vetést, a szántóföldeket. Ami a megbetegedéseket, illeti már régóta arra sem volt példa. Az előző évek egyikében észleltünk egy trichinózissal fertőzött állatot, szerencsére egyedüli eset volt. Nagyon fontos az azonnali reakció, megsemmisítettük a tetemet és elejét vettük a további fertőzéseknek – hallottuk a doroszlói Vadász Egyesület elnökétől.

EURÓPAI HELYZETKÉP

Öt éve immár, hogy Európában terjed az afrikai sertéspestis. Sajtóértesülések szerint a fertőzés kezdete óta Romániában 361 000 ASP vírussal fertőzött sertést öltek le, Belgiumban 5222-t. Horvátországban a mezőgazdasági minisztérium rendeletet adott ki a 40 000 vaddisznó felének kilövéséről. A szomszédos ország megelőző intézkedésként döntött e drasztikus és nagy ellenállást kiváltó lépés mellett, ugyanis csak így védhetők meg a gazdaságok. Az afrikai sertéspestis ellen nincs se terápia se védőoltás. Lengyelország ennél is tovább ment, Jan Krzysztof Ardanowski agrárminiszter bejelentette, a vaddisznóállomány 90 százalékát ki kell irtani, ami 200 ezer állatot jelent. A bejelentés hatalmas felháborodást keltett. Petícióval tiltakoztak a lépés ellenzői, és az agrárminiszter lemondását követelik, miközben ebben az országban már nemcsak a vadállományban terjed a veszélyes kór, hanem a gazdaságokban is.

Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Csehországban és Magyarországon is megelőző intézkedéseket foganatosítottak.

SZERBIA MÉG TISZTA

A szerbiai agrárminisztérium február elsején rendeletben tiltotta meg az ASP vírussal fertőzött országból az élő állatok szabad importját és a sertéshúsból készült termékek szabad behozatalát. Így próbálják megelőzni az afrikai sertéspestis terjedését, miután mindössze 40 kilométerre az országhatártól Romániában találtak fertőzött állatokat. Szerbiában még nem regisztráltak afrikai sertéspestisben szenvedő vadállatokat, de a reptereken, országhatárokon olyan szigorú az ellenőrzés, hogy még a szendvicseket is elkobozzák, írja a sajtó.

A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz a Köztársasági Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium.

Nyitókép: Illusztráció:A vadak télen élelmezésre szorulnak(Gergely József felvétele)