Személy szerint soha nem értettem azt, hogy egyes emberek mit esznek a különböző valóság show-kon. Ha engem kérdeznek, untig elég baja van az embernek, s ehhez egyáltalán nem kellene társulnia annak, hogy egyes reality hírességek ügyes-bajos dolgain évődjünk, vagy pedig bizonyos tekintetben egyfajta perverz voayerként a televízió képernyője előtt arra várjunk, hogy a bizonyos műsorban lévő Julcsi és Peti végre-valahára lefekszik-e egymással. S ha igen, akkor azt milyen pózban csinálják ország-világ szeme előtt. Ezért is nagyívben elkerülöm az ilyen műsorokat, ahogyan a különböző kereskedelmi televíziós „tehetségkutatókat” is, mert különösen az utóbbi időben ezekben előre le vannak osztva a lapok, s az egész cécó valójában a nézők által elküldött emelt díjas SMS üzenetekből befolyó összegekről szól, s az előadók tehetsége vagy pedig tehetségtelensége egészen mellékes dolog. Ezért is üdvözölendő a montenegrói média és hírközlési hatóság ajánlása, miszerint a március elejétől a kiskorúak védelmének érdekében este tizenegy óra előtt kötelesek letiltani a szerbiai Pink TV-n és a Happy-n sugárzott reality-k sugárzását. Érdekes, hogy a hírhedt Marija Milošević (Slobodan Milošević lánya) által vezetett Košava TV-ből a kétezres rendszerváltást követően kinőtt Happy és a Pink illetékesei is viszonylag kimérten fogadták a számukra valószínűleg anyagi vesztességgel járó döntést. Željka Mitrović, a Pink televíziós csatorna-csoport vezetője szerint az adott napszakban szó sincs betiltásról, hanem lényegében egy olyan ajánlatról van szó, miszerint a szülőknek javasolják, hogy gyermekeik számára ne engedélyezzék az ilyen jellegű tartalmak nézését. Ezt pedig a digitális csatornák sugárzására is képes televíziókészülékek úgynevezett szülői felügyelet opcióját bekapcsolva érhetik el, amikor az általuk a kiskorúakra ártalmasnak vélt csatornákat egy kóddal letilthatják, ezt pedig ugye eddig is megtehették a szülők, habár személy szerint érdekelne, hogy közülük ezidáig mennyien is alkalmazzák ezt az opciót.
Ugyanakkor Mitrovićtyal szemben Elvira Cekić, a montenegrói médiahatóság munkatársa a Danas belgrádi napilapnak azt nyilatkozta, hogy a szervük elsődleges döntése márciusban lép hatályba, és nemcsak a reality műsorokra vonatkozik majd. Cekić szerint minden kiskorúaknak alkalmatlan tartalomhoz korlátoznák a hozzáférést a reggel hat és este tizenegy közötti időszakban, de amennyiben a televíziós csatornák ez alatt az idő alatt más műsort is közvetítenek, akkor a tilalmat erre felfüggesztik. Cekić szerint amennyiben a kábelszolgáltatók nem tartják tiszteletben a műsorok kódolását, akkor az adott csatornának a teljes műsorát lekódolják, s a nézők csak az adott kód beütésével nézhetik majd ezeket. Nos, személy szerint nem értek különösebben az ilyen jellegű technológiához, de valamiért van egy érzésem, hogy a montenegrói erkölcscsőszök kissé átestek a ló másik oldalára, s „crnagorac testvéreinknél” fel fog lendülni a Pink és a Happy nézéséhez szükséges kódok biznisze, függetlenül attól, hogy valamilyen módon rendet kellene tenni a szerb kereskedelmi televíziók által a jobb érzékű nézőkre zúdított reality-dömpingben. Vagyis, elsősorban a szerb médiahatóságoknak kellene lépni ez ügyben, és csak egy adott (késő éjszakai) napszakra korlátozni a valóságműsorok sugárzását, amelyek tény és való, hogy hemzsegnek az erőszak és a gyűlöletbeszéd népszerűsítésétől, arról nem is beszélve, amikor megkopott hírnevű, tetteikkel hencegő bűnözök, belgrádi szórakozóhelyek félhomályában tündöklő csinibabák s amolyan megélhetési bulvárpolitikusok meghívásával igyekeznek növelni ezek nézettségét. Másrészt pedig lényegében minden nézőnek adott a választás lehetősége. Mert ugye a távirányító csodákra képes, s ahogyan én is a fotelben ülve, televíziós szörfözés közben halál nyugodtan átsiklok a valóságműsorokat sugárzó szerb, horvát, bosnyák, magyar televíziós csatornák felett, ugyanezt más is megteheti, s ez után még azon sem kell agyalnia az embernek, hogy kódként milyen számsort ütött be a televízió „agyába”, mert ugye néha megtörténik, hogy a realityken kívül a kérdéses csatornákon is akad kevés műsor, film, stb, amit meg szeretne nézni az ember.
