– Szerbia területén eddig nem jelent meg az afrikai sertéspestis, de a megelőző intézkedéseket életbe léptettük, mert veszélyes, fertőző állatbetegségről van szó. Romániában viszont 30 kilométerre a mi határunktól regisztrálták a kórt, a szomszédos ország már egy éve küzd ellene, több gócot is nyilvántartanak – nyilatkozta Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter az egyik belgrádi tévécsatorna műsorában.
A tárcavezető hangsúlyozta: minden óvintézkedést megtettek, megtiltották az élősertés és a sertéshús szabad behozatalát mindazokból az országokból, amelyekben felütötte fejét a betegség. Minden egyes szállítmányra külön behozatali engedélyt kell kiadni, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha az állategészségügyi törvényben foglaltak alapján és az Állategészségügyi Igazgatóság rendeletét figyelembe véve nem kockázatos. Az élősertés és a sertéshús szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelet február 1-je óta hatályos.
A minisztérium meghatározta, hogy melyek a mérsékelt, illetve magas kockázatú területek, és előírta a biztonsági, elővigyázatossági intézkedéseket, melyek minden, sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdaságra és a vadászterületekre is érvényesek. Az Állategészségügyi Igazgatóság 7 regionális válságközpontot hozott létre, ezek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és szükség szerint intézkednek. A köztársasági kormány határozata alapján már tavaly tájékoztató nyomtatványokat juttattak el a határátkelőkre, és a legfontosabb tudnivalókról értesítették az állattenyésztőket, a vadászokat és az állatorvosokat is.
Az óvintézkedésekre azért volt szükség, mert Romániában, Bulgáriában és Magyarországon rosszabbra fordult az epizootológiai helyzet (Romániában a hét elején – a magyar közszolgálati média jelentése szerint – már több mint 300 településen találtak beteg állatokat).
Az afrikai sertéspestis a házisertések és vaddisznók vírusos, fertőző betegsége, amelyre egyelőre nincs orvosság a világon. A betegség tünetei a fertőződést követően néhány nappal alakulnak ki, és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, esetenként hánynak, és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek.
A beteg sertések valamennyi váladékukkal közvetlenül megfertőzhetik a többi sertést. Az állattartók és -gondozók, a felvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel szintén terjeszthetik a betegség kórokozóját. Ha az afrikai sertéspestis valahol felüti a fejét, ott – a farmon, illetve a fertőzött területen – a sertésállományt kötelezően meg kell semmisíteni.
