Szerbia egyike azoknak az országoknak, amelyek az elmúlt egy évben a legtöbbet veszített a politikai és a polgári szabadságjogok terén, így a Freedom House a Szabadság a világban 2019 című jelentésében a szabad országok közül kiemelte Szerbiát és a félszabad országok közé sorolta.
A Freedom House-t Wendell Wilkie és Eleanor Roosevelt alapította még 1941-ben. Ez egy non-profit és pártpolitikailag nem elkötelezett amerikai szervezet, amely a világ legjelentősebb a politikai és polgári szabadságjogok felett őrködő kutatóintézetének számít. Összesen 195 állam és 14 vitatott jogállású területet szabadságjogait figyelembe véve pontokon keresztül határozza meg, egy-egy ország milyen mértékben érvényesíti a demokráciát, a 100 pontos skálán a szabad, félszabad és nem szabad kategóriákba sorolva őket. A szabad és félszabad országok általában mind demokráciák, azzal, hogy a félszabad országokban a polgári és politikai szabadságjogok korlátozottan érvényesülnek.
A Freedom House a legutóbbi jelentésében Szerbia a 2018-as évben 6 pontot veszített a politikai és a polgárok jogok terén, így 67 ponttal a félszabad országok között zárt. Megítélésében ugyanis romlott a helyzet a szabad választások terén, amit a demokratikus rendszer központi elemeként emel ki, ugyanakkor a médiaszabadság is nagyon nehéz helyzetbe került. A non-profit szervezet leírása szerint ugyanis a hatalmi pártok, valamint a hatalmi pártokhoz közel álló média megpróbálja aláásni a független újságírók tekintélyét, zaklatást és hitelrontást alkalmazva, mindezt Aleksandar Vučić államfő felhatalmazásával. Az államfő ilyen jellegű fellépése azonban ellent mond az alkotmányban foglalt szerepének.
A szervezet külön foglalkozik a Balkánnal, ahol két nevet emel ki. Rámutat, Aleksandar Vučić és Milo Đukanović, Montenegró államfője a maga köré alakított állami hatalom megerősítésén dolgozik, ellentmondva ezzel a jó államvezetés elveinek és túllépve saját hatáskörükön.
A demokrácia ellenesnek nevezi azokat az államvezetőket, akik Közép-Európában és a Balkánon a saját hatalmuk megerősítésén dolgoznak, az alaptörvények figyelmen kívül hagyása mellett, aláásva azoknak az intézmények a tekintélyét, amelyek a szólásszabadság, a szövetkezés és a joguralom mellett lépnek fel. Így a jelenésben Szerbia mellett Magyarországot is azok az államok közé sorolja, ahol korlátozottá vált a demokrácia, miután Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és pártja a Fidesz lejárató kampányt kezdeményezett a demokratikus intézmények ellen.
A Freedom House értékelése szerint Európa 625 millió lakosának 83 százaléka szabad országban él, 4 százaléka félszabad, még 13 százaléka nem szabad országban. A részlegesen szabad országok közé sorolták Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Albániát, Macedóniát, Koszovót, Magyarországot, Moldáviát és Ukrajnát. Míg a demokrácia és a szabadságjogok hiányát legnagyobb mértékben Oroszországban és Fehéroroszországban vélték felfedezni, így nem szabad országoknak ítélte meg őket. A többi európai ország a szabad országok kategóriájában szerepel.
Ám nem csak Európában romlott a demokrácia, a 2018-as évben ez a jelenség az egész világot érintette, így az Amerikai Egyesült Államokat is, illetve Kínát is. A demokrácia elnyomása globálisan egyelőre nem érzékelhető túlságosan, hiszen még mindig több államban erősödik a szabadságjogok elve, ám az amerikai civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szabadságjogok és demokrácia csökkenése állandó görbén mozog, ami aggasztó lehet a jövőre nézve.
